Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában

NYOKBAN IS CSAK ELÖL volt.'

7

' NE BÁNTSD A MAGYART, VlTAM ET SANGUINEM (az elhíresült 174l-es felkiáltás stílszerűen a Mária Terézia által alapított budapesti háziezred, a cs. és kir. 32. gyalogezred jelvényén tűnik fel

172

), HÜ (sic!) MINDHALÁLIG és GOTT MINT UNS (Isten velünk) - mind hangzatos és gyakran előforduló jelszavak a jelvényeken. Hasonlóképpen a lelkiekre hatottak a vallásos jelképek. Az Európa-szerte tisztelt védőszentek és patrónusok/patrónák közül Szűz Mária Magyarországon különleges kultusznak örvendhetett. A hit, hogy ő a „Magyarok Nagyasszonya" (Patrona Hungáriáé) s Magyarország az ő országa, az első világháború szörnyűségei közepette a szokásosnál nagyobb mértékű hangsúlyt kapott.

173 Megjelent a református egyház címeralakja is az alakulatjelvényeken, mellyel - érthető módon - a Debrecen ezredközpontú cs. és kir. 39. gyalogezred büszkélkedhetett osztrák-magyar viszonylatban,

174 (a Bárányt felfedezhetjük több angol ezred azonosítóján is).

175 Az ugyancsak debreceni m. kir. 3. honvéd gyalogezred jelvényén a debreceni nagytemplomot, mint központi jelvényképet pillanthatjuk meg.

176 Az ezredek számára fontos személyek (az ezred tulajdonosán kívül) is gyakran visszaköszönnek az ábrázolásokról. A m. kir. 1. honvéd gyalogezred jelvényén az alakulat zászlójának „keresztanyja" (a zászlóanya), Erzsébet királyné látható, a jelvény körirata pedig a tragikus halállal elhunyt uralkodóné iránti általános magyar rajongásról és a csapatszellemről árulkodik: ZÁSZLÓNKHOZ TÖRHETLENÜL (sic!) HŰEN FELSÉGES ANYJÁHOZ HERVADHATLAN (sic!) KEGYELETTEL.

177 A cs. és kir. 32. gyalogezred kitűzője az alapító magyar királynőt, Mária Teréziát ábrázolja, és szintén feltűnik rajta az ezredzászló, mint kiemelkedő jelentőségű katonai jelkép is.

178 Egyes nevezetes eseményekről való megemlékezésnek ugyancsak helyet adhatott a jelvény. így a karácsonyi jelvények a propaganda nagyon fontos eszközei voltak, hiszen igyekeztek elfogadtatni (sőt természetessé tenni) a katonák szemében a fronton töltött ünnepet. A célnak a közérthető karácsonyi motívum, a fenyőág használata felelt meg leginkább, ami sokszor önmagában, de néha más szimbólumokkal ötvözve alkotta a kisplasztikát. Ettől eltérő, kimondottan szép példát nyújt egy faragott templomablakot és harangot ábrázoló emlékjelvény 1917-ből.

179 Bizonyos alakulatok szintén megemlékeztek az ünnepről: volt, hogy az adott kitűzőn csak fenyőerdő és HARMADIK HÁBORÚS KARÁCSONY felirat jelent meg, a főszerepet azonban a turul és a kard játszotta;

180 más jelvényeken előfordult a Karácsony jelképeinek kihangsúlyozása is. A cs. és kir. 6. tábori ágyús ezred 1915-ös jelvényén I. Ferenc József profilképét fenyőágak övezik, alatta pedig szöveg olvasható: WEIHNACHTEN IM FELDE (Karácsony a fronton).

181 Nemcsak a Karácsonyt ünneplő keresztényekre voltak tekintettel a jelvénykészítők, hiszen ismerünk a negyedik háborús év jóm-kippúr alkalmára, 1917-ben 171 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, It. sz.: 1628/É. és 2563/É. 172 Uo. 5718/É. 173 Hankiss Elemér: Nemzetvallás. In Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest, 1991. 69-70. 174 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, Szórády gyűjtemény, 13/16. 175 Wilkinson: i. m. 158., 307., 345. sorszám. 176 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, lt. sz.: 0516/É. 177 Uo. 5956/É. 178 Uo. 5718/É. 179 Uo. 5965/É. 180 Uo. 2001. 61. 1. A m. kir. 300. honvéd gyalogezred II. zászlóaljának jelvénye. 181 Uo. 3246/É.