Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
Magyar Királyi Szent István Rend volt. Ennek vörös és zöld színű szalagja mellett a függesztő elemként jelenlévő Szent korona és a magyar címer heraldikai bal oldalát alkotó hármas halom és kettős kereszt motívuma jelképezte a magyarságot. Az I. (IV.) Károly által 1917-ben módosított Katonai Érdemérmek ábrázolásmódjában történt, már említett változás (az osztrák császári korona mellett megjelent a magyar királyi korona) szintén teret engedett egy fontos szimbólumnak, ezt azonban már nem követhették további előrelépések. A babér- és tölgyág, illetve a koszorú - a kiválasztottság jelképe 135 - a dicsőséget, a diadalt jelképezik, hadidíszítményként pedig utalnak a kitüntetés katonai érdemekért elnyert mivoltára. A szalagra erősített kardok a háborúban, az ellenség előtt fegyverrel elért sikereket szimbolizálják. Itt érdemes kitérnünk az Osztrák Császári Ferenc József Rend különböző fokozatain megjelenő érzékletes jelképre, az egymást szorító két kézre, amely a rend jelszavának megfelelően az egységben rejlő erőt képviseli, s propagandisztikus szerepe így nyilvánvaló. Mindezek közérthető, azonos forrásból táplálkozó jelképek, a hatalmi szféra elismerését képviselik, megfejtésük nem okoz fejtörést. A jelvényekkel már egy kicsit bonyolultabb a helyzet. 136 A katonai alakulatjelvény mint szimbólumhordozó több jelentésréteget vonultat fel. Elsődlegesen a propaganda valamilyen egyértelmű megnyilvánulását képviseli (hiszen célja a csapatszellem felélesztése), de a szimbólumok bonyolultabb együttesét is felsorakoztatja, második szinten pedig az adott katonai egység hadrendi hovatartozásáról és sok esetben harci útjáról nyújt információt. Képi ábrázolásmódjával az alakulat eredetéig nyúlik vissza. Feltűnik rajta egy vagy több jellegzetes jelkép, olvasható az alakulat (általában rövidített) neve, s az osztrák-magyar jelvények esetében sokszor a legfontosabb harci eredmények is. Arnold Whittick kutató megállapítása szerint a két világháború alakulatjelvényei a háborús heraldika igazi örökösei. 137 Álljon itt ennek bemutatására néhány példa. Nagy Britannia alakulatjelvényeire kitekintve a következő jellegzetes elemekkel találkozhatunk: a szfinx az egyiptomi, a tigris az indiai és afganisztáni szolgálatot jelölte a gyarmati idők katonai jelképtárában, de az érintett alakulat azután is megtartotta ezeket jelvényén. Ugyanezen az elven, a skót ezredek bogánccsal, az írek pedig lóherével jelölték kínosan hangsúlyos nemzeti hovatartozásukat. Ha a hadseregben betöltött szerep jelzésére volt szükség, szintén ötletes és egyértelmű jelölésekhez folyamodtak: a híradós egységek például a hírközlés, a kommunikáció megtestesítőjét, az antik mitológia Hermészét választották ki jelvényükre. 138 (Az antik alakok ábrázolásának katonai jelvényeken való viszonylag ritka előfordulása a hasonló osztrák-magyar jelvényekre is jellemző volt.) A lövészalakulatok lángoló gránátja 139 legalább olyan meghatározó szimbólum volt, mint a harckocsizók tank-ábrázolása. 140 135 Hoppal Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár. Budapest, 1990. (A továbbiakban: Jelképtár.) 124. 136 Az érmek és plakettek szimbolikája ugyanazt az irányvonalat képviseli, mint a tanulmány gerincét alkotójelvényeké, így az ott vizsgált jelenségek az érmekre és plakettekre is vonatkoztathatók. 137 Whittick: i. m. 25-26. 138 Uo. 32. 139 Wilkinson: i. m. 31., 41., 51-52. sorszám. 140 Uo. 63-66. sorszám.
