Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 5. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - SALLAY GERGELY: "Az érem művészet aprópénze. "Propaganda az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában
Végül arról, hogy a jelvények nemcsak a gyűjteményekben kaptak helyet, tanúbizonyságot tesznek a Tanácsköztársaság katonajelvényei, amelyekhez anyag- és időhiány miatt gyakran vették alapul az első világháborús viseleti darabokat. A régi hatalmi jelvények és jelszavak többé-kevésbé sikeres eltávolítása után az újakat rögzítették a kitűzőkre. Ily módon lehetséges az, hogy turulmadár és vörös csillag egyszerre jelent meg a Vörös Hadsereg katonáinak sapkáján, s néhány esetben még a jelvények eredeti felirata is olvasható a felerősített munkásmozgalmi jelképek alatt. Erre példa, hogy a cs. és kir. 6/34. tábori tarackos üteg jelvényének - feliratot tartalmazó - alsó sávját 1919-ben lenyesték, fölső részére pedig ekés-kalapácsos, vörös zománcos ötágú csillagot forrasztottak. 127 Szimbolika A XIX-XX. század fordulójára a propaganda mindenkihez el akarta juttatni üzenetét, és a fogalomrendszerek képi megnyilvánulásai egységesebbé váltak. Találkozhatunk mélyen a gyökerekhez, a hagyományokhoz visszanyúló, képi allegóriákat felhasználó ábrázolásokkal is, a nemzeti identitás kifejezése ugyanis a korszak alapvető tendenciája volt, s ennek megfelelően a történelmi múlt „szakralizálása" elsődleges eszközzé lépett elő Magyarországon. 128 Szentté avatott Árpád-házi királyaink különösen kedveltek voltak e téren, Szent László kultusza egyenesen „katonanemzeti" mivoltunkat jelképezte. Egy szakirodalmi munka egyedülálló esetként értelmezi, hogy az első világháború már saját idejében a magyar történelem részeként jelenik meg, s ez azon örök jelképek használatának köszönhető elsősorban, amelyek a historizáló szemlélet jegyében a nemzetkarakter történelemfelettiségét hirdetik. 12 A jelenség leghíresebb példája a magyar huszár figurájának alkalmazása, ami a XIX. század során öltött tömeges méreteket, s a világháborúban 1848 szellemét is hivatott volt felidézni. A huszár konkrétan a magyar katonát, átvitt értelemben a vitézséget, a bátorságot képviselte. A szabványosodás, az ipari tömegtermelés, a tömegkultúra megszületésének idején létrejövő neofolklór 130 a huszárt (is) mint magyar jelképet karolta fel és állította a propaganda szolgálatába. A Monarchia más területein is gyártották a magyar huszárt és magyar színeket ábrázoló, magyar dicsőséget megfogalmazó tömegcikkeket 131 (lásd sapkajelvények), jóllehet nem telt el két emberöltő azóta, hogy a magyar huszár az osztrák katona ellen vett fegyvert a kezébe. A sajtó, a tömegkommunikáció és a díszműipar háborút kiszolgáló magánvállalkozói modern mitológiát teremtettek. 132 127 HTM Numizmatikai Gyűjtemény, It. sz.: 10404/É. 128 Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. In Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest, 1991. 10-11.,26. 129 Szabó Miklós: A magyar történeti mitológia az első világháborús emlékmüveken. In uo. 51-52. 130 Novotny. i. m. 182-183. 131 Selmeczi Kovács Attila: A huszár és a honvéd mint nemzeti jelkép a magyar népművészetben. In Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László (szerk.): „Kard és Koszorú". Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 4. Budapest, 2001. 177-182.; Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti jelképek. Budapest, 2001. 20. 132 Novotny: i. m. 20.
