Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - MAKAI ÁGNES: Kitüntetések katonai jelképei
A figyelmes szemlélő természetesen azonnal észreveheti a különbséget: a '48-as Díszérmen látható csapatzászló színe fehér, míg az 1953-1989 közötti rendjeleken, kitüntető jelvényeken ábrázolt csapatzászló zászlólapja vörös színű. Mondhatjuk, hogy ez a Magyar Népköztársaság Honvédségének szocialista csapatzászlója, egyúttal a nemzetközi munkásmozgalom egyik szimbóluma. Mivel azonban ott látható rajta körben a nemzeti színű pártázat, ugyanez a zászló sajátos módon egyben a kitüntetéseken megjelenő első magyar nemzeti katonai jelkép. A zászlót szegélyező, egykori nemzeti színű lángnyelvekből egyszerűsödött háromszögsor vagy pártázat önállóan is jelképezte ezt a csapatzászlót, ahogy például ez a díszítmény fedezhető fel az 1979-ben alapított, a szocialista baráti országok hadseregeinek katonái számára adományozható Fegyverbarátságért Érdemérmen is. Az önálló életet élő pártázat, amely az 1948-ban alapított kitüntetéseken jelent meg először, több szocialista érdemrend szalagján is tovább élt: a Magyar Népköztársaság Érdemrendje fehér háromszögű szalagjának vörös beszövött csíkozása mellett látható a pártázatos csík. Az 1979-ben alapított, akkor legmagasabb katonai elismerés, a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntető cím ötágú aranycsillagának szalagját hasonlóképpen „csapatzászló stílusú" háromszögsor keretezi. 6 Előadásunk arra a jelenségre kívánta felhívni a figyelmet, hogy a '48-as szabadságharc jelképi hagyományából 1948-ban kialakított, s kitüntetésen megjelenő magyar nemzeti katonai jelképet, a csapatzászlót, visszatérő rendszerességgel, hosszú éveken át a szocialista kitüntetéseken és jelvényeken alkalmazták először. Talán azért esett a csapatzászlóra a választás, mert az öltözettel és a fegyverzettel szemben, amely a korszerűségi követelményeknek megfelelően változik, a zászló egy sokkal állandóbb, a közösséget, az összetartozást is megjelenítő katonai szimbólum. A jelképek feltűnése, illetve eltűnése igen látványos lehet, de rendkívül széleskörű kapcsolódásuk, az okok feltárása csak aprólékos kutatással bogozható ki. Kiváltképp jellemző ez a szocialista korszakra, amelynél az ideológiából fakadó nemzetközi összefüggések különös hangsúlyt kaptak. A felvázolt érdekes kérdéskörre vonatkozó eredményeket a szocialista korszak még sok fehér foltot tartogató jelkép-kutatása hozhat. Az 1989-es rendszerváltozás rövid, kényszerű átmenete idején, amikor a szocialista kitüntetéseket már nem, újakat pedig, nem lévén, még nem adományoztak, a szocialista rendszer által alapított utolsó előtti rendjelet, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét a Magyar Köztársaság Csillag Rendje névváltozattal, szalagján kardokkal kapták arra érdemes katonák kiemelkedő tevékenységük elismeréseként, azért, mert önkényuralmi jelkép nem szerepelt rajta. A keresztbe tett kardok viszont ez esetben egyértelműen nem a szokásos harctéri érdemek elismerésének jelképei, hanem általános hadi szimbólumot reprezentáltak. A jelenlegi, 1989 utáni kitüntetési rendszer szimbolikája katonai szempontból nézve kettős. Az 1946-ban alapított Köztársasági Érdemrend megújított formája jelenti legmagasabb rendjelünket, amelynek más-más szalaggal adományozott polgári, illetve katonai tagozata van. Ezen a kitüntetésen katonai jelkép nincsen, katonai jellegét a zöld-fehér szegélyes vörös szalagváltozat jelzi. Az alacsonyabb rangú, illetve miniszteri alapítású érmeken, kereszteken, jelvényeken több új katonai szimbólum jelent meg. Közülük kiemelkedik a Magyar Honvédség jelképévé választott turul ábrázolása. E kitün6 Erről bővebben: Besnyő Károly (szerk.): A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Budapest, 1979.
