Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - B. KALAVSZKY GYÖRGYI: " Viribus unitis" Uralmi és katonai jelképek az első világháborús képes levelezőlapokon

dekessége, hogy ez eredetileg egy fekete-fehér fotómontázs, amit utószíneztek, és a bolgár és magyar nemzeti színek sorrendjét elhibázták. A 4. sz. képen ábrázolt trónörökösök felülről lefelé, balról jobbra: Borisz (1894-1943) bolgár, Károly Ferenc József (1887-1922) osztrák-magyar, Vilmos Ágost német, és Mohamed (1861-1926) török uralkodók. Egy másik lapon Geiger nevű alkotó festménye látható, amelyen I. Ferenc József (1830-1916), az Osztrák-Magyar Monarchia császára tábornoki gálában és Károly Ferenc József, a trónörökös huszárezredesi díszöltözetben a hadsereg hódolatát fogadják. Ezen a képen hadilobogók jelképezik az uralkodó mögé felsorakozott cs. és kir. és m. kir. hadseregeket. Az előtérben lovagló, kivont kardú huszár teljes tettrekészséget sugároz (5. sz. kép). A kőszikla szilárdságú szövetséget tükrözi N. v. Santhó festménye a következő képen, amelyen a központi hatalmak uralkodóinak díszes, teljes alakos képe emelkedik a magasba a középpontban, és hadseregeik egy-egy képviselője tartja magasra erősen és elszántan a hadi lobogókat. A háttér felhőiből előtűnik egy győzelmi koszorút csőrében tartó óriás madár (6. sz. kép). Az egyik legkatonaibb szimbólum, a kard a főszereplője a következő két allegorikus ábrázolásnak. „Jövőnk kovácsai" címen jelentek meg R. A. Höger festményei, amelyeken Paul Hindenburg (1847-1934) német és Franz Conrad von Hötzendorf (1852-1925) osztrák vezérkari főnökök kard formájában kovácsolják a jövőt, jelképezvén ezzel az elkövetkezendő harci diadalokat. A kisebbik szövetségest a háttérben segédkező Enver pasa, a török hadügyminiszter képviseli. A háború istennőjének, Pallas Athénénak német és osztrák változatai is készen állnak, ha a segítségükre lenne szükség (7-8. sz. kép). A szövetséges államok közkatonáinak kezébe adja a művész a nemzeti vagy hadi lobogót a következő képeslapokon, amelyeknek mindegyikéről az elszánt összetartás ereje vagy a diadalmas jövőbe vetett derűs optimizmus sugárzik (9. sz. kép). A huszár, mint a legősibb, sajátosan magyar könnyűlovas harcos, valósággal a magyar katona jelképévé vált. Olyan katonai erényeket testesít meg, mint a merészség, bátorság, ügyesség, leleményesség. A daliásan feszülő, arany sulytásos, vörös színű nadrágja után „vörös ördög"-nek nevezett katona alakja több művészt megihletett. A következő csoportba olyan képek tartoznak, melyeken a kivont karddal száguldó huszár elől fejvesztve menekül, támadásai nyomán hullik az ellenség. Bíró Mihály (18861948) karikatúráján a semmiből váratlanul előpattanó huszár térdre kényszeríti az orosz és balkáni koronás főket (11. sz. kép). Végezetül nézzünk meg néhány olyan háborús ünnepi üdvözlő lapot, melyeken a főszerep nem az ünnepé, hanem a háborúé. A Karácsonyra csak egy fenyőág emlékeztet, az újévi pezsgő helyett a mindenható erejű nehézlöveg csöve pukkan, és a húsvéti piros tojások színei nemzeti színűre változnak. (12. sz. kép.)