Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BASICS BEATRIX: Koronázások és koronaábrázolások

Mind a négy kép a XVIII. századra kialakult és kikristályosodott ikonográfiái típusokat követi, azok kompozíciós megoldásait alkalmazva, a részleteket azonban - szemben a korábbi ábrázolások egyszerűbb, elnagyoltabb megoldásával - finom aprólékossággal mutatja be, melynek jellemző példája a résztvevők gazdag viselete, a templombelső dekorációja, beleértve a jól fölismerhető, pontosan bemutatott Donner-féle főoltárt.

3 Nézzük meg, mik voltak az előzményei Decsy Sámuel monográfiájának. Mint már említettük, a korona hazahozatala, sőt bécsi bemutatása módot adott arra, hogy megvizsgálhassák, leírják, illusztrálják. 1790-ben Orczy László, a koronaőrök egyike számára készült egy koronaábrázolás, amelyet Franz Schmidhammer és Lippert János rajzolt, a metszetet pedig August Meyer készítette. Ez a legkorábbiak egyike, és a ritkaságnak számító, önálló lapok közé tartozik.

4 A „Hadi és Más Nevezetes Történetek" 1790. évfolyamának november 23-i számában Binder János Fülöp (1735 k.—1811) rézmetszete két képen mutatja be a koronát: az egyik „Ilyennek látták tudósaink eddig a szent koronát", a másik „Mi ilyennek találtuk 1790ben Febr. lóik napján" feliratot visel.

5 Az első Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja, ahol az összes figurális ábrázolás bemutatása igencsak eltér a valóságostól. (Ezt utánozták korábban a legtöbbet, így Martin Prokes Révay könyvének 1732-es kiadásában.

6 De korábbi példákat is említhetünk, így Elias Widemann „Illustrissimum Hungáriáé Heroum Icones" című, 1652-ben Bécsben megjelent munkájának illusztrációját,

7 amelyhez hasonlót még a hiteles ábrázolások megjelenése után is készítettek, mint például Johann Mansfeld (1770-1825) rézmetszetét).

8 Binder illusztrálta az 1800-ban Pécsett megjelent, Koller József kanonok által írott kötetet is. Johann Nepomuk Schauff (1757-1827) kis könyvének - amely szintén II. Lipót koronázásáról szól - színezett rézmetszete Decsy illusztrációjához hasonlóan elöl- és hátulnézetben mutatja be a koronát. A koronarajz érdekessége, hogy itt a tetején lévő kereszt egyenes.

9 Míg Decsy Sámuel könyvében a szöveg mellett viszonylag kevés, ám annál fontosabb az illusztrációt tartalmaz, a másik, bemutatásra kiválasztott munka egy kizárólag illusztrációkból összeállított album. A Történelmi Képcsarnok aranyozott bőrkötésű díszalbuma két grafikai sorozatot tartalmaz. Az egyiknek „National Trachten aus dem Königlichen Ungarischen Krönungszug" a címe és Joseph Trentsensky bécsi litográfiái intézetében jelent meg 1825-ben.

10 A másik litográfiasorozatot 1830-ban készítették, 3 A koronázások szertartásáról lásd Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Budapest, 1939. (Reprint: Budapest, 1987.) 4 Schmidhammer, Franz (7-1796) - Meyer, August (működött 1764-1820 között): A magyar királyi korona, az országalma és a jogar. Papír, színezett rézmetszet, 33,4x41,5 cm. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok (a továbbiakban: TKcs.), lt. sz.: 1257 T.; Galavics; i. m. 68. sz. 168. 5 Binder János Fülöp: A magyar korona régi és újabb képe. Papír, rézmetszet, 18,1x11,8 cm. MNM TKcs., lt. sz.: 16/1941. Gr.; Galavics: i. m. 184. sz. 230-232. 6 Martin Prokes (működött 1708-1733 között): A magyar királyi korona. Papír, rézmetszet, 12,3x17 cm. MNM TKcs., lt. sz.: 541 T. 7 Widemann, Elias (1619-1652): A magyar királyi korona. Papír, rézmetszet, 11,2*13 cm. MNM TKcs., lt. sz.: 54.373. 8 Mansfeld, Johann (1770-1825): A magyar királyi korona. Papír, rézmetszet, 15,5*12,2 cm. MNM TKcs., lt. sz.: 86.207. 9 Schauff, Johann Nepomuk: A magyar királyi korona elől- és hátulnézetből. Papír, színezett rézmetszet, 20,3*21,7 cm. MNM TKcs., lt. sz.: 5844 T., 5845 T.; Galavics: i. m. 185.sz. 232. 10 MNM TKcs., Kézikönyvtár. XII. 943. A lapok egyenként beleltározva külön is megtalálhatók.