Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun katonai jelképek a XVIII. század közepétől 1867-ig. (Egyenruhák, címerek, zászlók)
épségben megtalálható a Jász Múzeumban). Új zászlókat a Nádor-, (1850-től Haller-) huszárok 1862-ig használták: ekkor adták le a brünni Monturs Comissiónak (egy példányát a Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye őrzi). 24 A jászkun nemesi felkelést két ízben, 1805 őszén-telén (ekkor a Jász és Kiskun kerületek a Tiszán inneni, a Nagykun kerület a tiszántúli lovasezredhez tartoztak) 25 és 1809 folyamán szólították hadba, mindkét alkalommal a redemptionális zászlókat vitték magukkal hadba (lásd a 2. sz. mellékletet). 26 Az 1848^19-es magyar függetlenségi háborúban 1848^19-ben a Jászkun Kerület 176 ezrer fős lakossága hozzávetőlegesen 13 ezer honvédet adott a magyar hadseregnek, többek között 2 huszárezredet 27 és 2 honvéd gyalogzászlóaljat is kiállított. 28 Az 1848. április 11-én szentesített Áprilisi törvények 22. cikkelye mondta ki a területi alapon szerveződő nemzetőrségek létrehozását. A gyalogsági és lovassági egyenruha viselését hiába írták elő rendeletileg, a nyersanyaghiány miatt sok szabálytalanság adódott. A jászkun nemzetőrség (1848 nyarán szervezetileg 2 gyalogzászlóaljból, 1 lovas osztályból és egy 6 fontos gyalog félütegből állott) ruhája: „...(gyalogosé) vastag szövetű vászonból készült bő nadrág és kabát; lovasoké a közlegényeknél: szokott kék nadrág és dolmány posztógombokkal, az altisztek fényes gombokkal és a gyalogosokéhoz hasonló karszalaggal. Alhadnagy, főhadnagy és kapitány szürke posztóból bő nadrág, a külső varráson veres posztó, két ujjnyi széles paszománttal kivarrva; sötét búzavirágszín posztóból készült, rövid, farhajlásig érő atilla dolmány; mellén öt keresztbe vetett ezüst zsinór és fonott gomb, hátán a varráson végig nyúló és az atilla alsó végéig terjedő ezüst paszománttal. Végül keskeny karimájú kalap volt". 29 A Jász Múzeum zászlógyűjteményében fennmaradt egy nemzetőrgyalogsági zászló, előlapján a magyar 24 A zászlókról bővebben: Babucs Zoltán: A Nádor-huszárok zászlai. Redemptio, 1998/1. (Jászberény); Kerekes Zoltán: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Zászlógyűjteménye. In Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 1. Budapest, 1971. 95.; Treuenfest: i. m. 162-163. - Az 1792 M osztályzászló rudak leltári száma: ezredesi osztály zászlórúdja (61.58.1.), alezredesi és őrnagyi osztályok zászlórúdjai (61.65.1., 61.71.1.), a roncsolt állapotban fennmaradt sárga osztályzászlajának és rúdjának leltári száma: 61.72.1.; Az 1816 M osztályzászló leltári száma: 0099/zl. 25 Az insurgensek a leszerelést követően egyenruházatukat megtarthatták, a fegyverzetet és felszerelést a kerületi raktárakba kellett leadni. Nagy Szeder: i. m. 313.; JNkSzML Jászkun Kerület iratai (a továbbiakban: JK ir.). Az Állandó Comissió jegyzőkönyve, 1805. (A továbbiakban: ÁCjzk. 1805.) 26 ÁC jzk. 1805. december 2.: „A Jász Berényi veres Zászló el fogadva...a pantallért pedig aranyból ad fiscum fog reformáltattni." 1809. május 22-én a Kerületet értesítették, „...a Megyebéli felkelő osztály seregnek számára az óbudai Commissiótúl Zászló adattatván ki a Districtusok zászlója ekként vissza fog hozattatni." JNkSzML. JK ir. ÁCjzk. 1809. 27 Az egyik ezred az 1800-ban alapított 12. Nádor-huszárezred volt, melynek katonái Kossuth Lajos hívó szavára 1848 októbere - 1849 júliusa között számtalan alkalommal próbálták meg magukat többkevesebb sikerrel Csehországon és Ausztrián keresztül hazaverekedni. Ők régi egyenruhájukban küzdöttek a honvéd hadsereg soraiban. 28 A jászkun csapattestekről bővebben: Babucs Zoltán: Jászkun alakulatok az 1848/1849-es magyar függetlenségi háborúban. Jászberény, 1995.; Babucs Zoltán: Jászkun csapattestek 1848/49-ben. In Zádorné Zsoldos Mária (szerk.): Zounuk, XV. kötet. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. Szolnok, 2000. 29 Herendi József: A Jászkun Kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848- és 49-ben. Cegléd, 1901. 36-37.
