Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - B. SZABÓ JÁNOS - ERDŐSI PÉTER: Két világ határán. A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben

esküszik fel, ahol megválasztották, majd távozik is onnan. A fejedelem felesketését a rendek fogadalomtétele egészíti ki.

4 Az első beiktatás, melyről részletes leírás áll rendelkezésünkre, 1588-ban történt Medgyesen. A szász királybíró beszámolója Báthory Zsigmond eskütételét jelentős ünnepélyként állítja elénk; a nagyszabású rendezés talán annak köszönhető, hogy Zsigmondot kiskorúként hét évvel azelőtt választották meg, de sokáig váratott magára, míg teljes jogú uralkodóként ismerték el, és ez sem történt politikai csatározások nélkül.

5 A város kapuit bezárták a kívülállók előtt, az erődített templom pedig még egy belső, zárt területet biztosított az országgyűlési szertartás számára. A szentély „fészekét" fehér szőnyeggel borították, a fejedelem széke elé pedig zöld szőnyeget terítettek. A menet csoportjai a rendi és az uralkodói hatalom komponenseit jelenítették meg. Az élen az országgyűlés delegációja haladt, a menet központi magját a vörös ruhás fejedelem, a Báthory-rokonság, az udvari és tanácsúri kíséret alkotta, őket főurak és katonák követték. A templomban mindhárom csoport az oltár körül foglalt helyet, de itt is világosan elkülönültek egymástól. Az eskütétel a rendek, valamint a fejedelem és tanácsa közti kommunikációra épült: az országgyűlés szószólója átadta az esküformulát, ezt egy vezető tanácsúr felolvasta, majd a fedetlen fővel álló Zsigmond elismételte a szöveget. Csak ezután mondott le tisztségéről a kormányzó, így egy pillanatra sem állt elő interregnum. A templomból visszakísérték Zsigmondot a fejedelmi házhoz, ahol a szász város polgármestere és a szebeni királybíró köszöntötte, majd a testőrkatonák üdvlövéseket adtak le a templomerőd falánál. A szálláson bankettet rendeztek: a kinti és benti szféra sajátos összehangolását mutatja, hogy míg a házban a hosszú asztalnál étkeztek, odakinn zenészek trombitáltak és doboltak. Annak ellenére, hogy az ünnepséget templomban tartották - miként az egész országgyűlést is - jellege határozottan világi volt. Egyházi emberek sem a menetben, sem a templomban nem tűntek fel, és csupán az elhangzó beszédek utaltak az isteni kegyelemre.

6 A XVII. század elején újabb példáit találjuk a Medgyesen már megismert szertartástípusnak, de forrásaink sokkal szűkszavúbbak velük kapcsolatban. Amennyiben a jelölt távollétében választanak vagy megérkezése után, akkor már a városi bevonulás szertartása megteremti a tágabb nyilvánosságot. Mikor Báthory Zsigmond 1601-ben Kolozsvárra érkezett, „az egész derék had megálla süveget vetvén, háromszor Jésust kiáltanak. Ez meglévén Zsigmond az jesuitákhoz mene az Farkas utcai templomban; azután mene szállására." A bevonulásnak ez a módja az 1580-1590-es évek gyakorlata 4 Berekszói Hagymás Kristóf levele. In Sebes Katalin (szerk.): A Báthoriak kora. Budapest, 1982. 9.; Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi országgyűlési emlékek. (A továbbiakban: EOE.) 2. kötet. Budapest, 1877. 399. A névre szóló szultáni fermánt nem sokkal János Zsigmond halála után Báthori István járta ki magának, azt állítván, hogy már megválasztották vajdának. (Papp Sándor szíves közlése.) 5 Szilágyi Sándor: Az 1588-ik évi december 8-20. Medgyesen tartott országgyűlés története és törvényczikkei. In Szilágyi Sándor: Rajzok és tanulmányok. 1. kötet. Budapest, 1875. 47-92.; Erdősi Péter: Fejedelem, udvar és jezsuiták az 1588-as medgyesi országgyűlésen. Jelenkor, 2001 május. 6 Huet Albert szebeni királybíró leírása az országgyűlésről. Nachlese auf dem Felde der ungarischen und siebenbürgischen Geschichte, nach autentischen Quellén und Urkunden. Bearbeitet von A[nton] Kurz. Kronstadt, Johann Gött's Buchdruckerei, 1840. A szertartás bővebb elemzése: Erdősi Péter: Báthory Zsigmond ünnepi arcmása. A fejedelem és a ceremóniák. Aetas, 1995. 1-2. sz. 25-35.