Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken
ni. Ehhez kapcsolódott az évtizedek óta nem tapasztalt hideg tél, a szárazság és ennek következtében a kirívóan rossz gabona- és szőlőtermés. 75 A helyzet 1680 februárjától változott meg némiképp, a járvány elmúlta ellenére ugyan az országos vásárokat továbbra sem tarthatták meg, ám a belsőket igen, s a krónikaíró Csányi János megjegyezhette azt is, hogy „az 1680-as év olyan borév volt, amilyenhez hasonló már néhány éve nem fordult elő, oly sok és egyúttal jó bor termett". 76 Ilyen körülmények között a soproniak nem készülhettek oly módon az 1681. évi országgyűlésre, ahogyan ez módjukban állott a század második évtizedében. így a diéta lebonyolításának híre váratlanul érte őket. Ezen a gyűlésen az európai udvarok diplomáciai képviseleteinek jelenlétével ismét koronázás volt, I. Habsburg Lipót (1640-1705) német-római császár, magyar király harmadik feleségét, Eleonóra Magdaléna Teréziát (1665-1720) koronázták meg a Pozsonyból erre a célra áthozatott koronázási jelvényekkel, melyeket a bevett protokoll szerint ugyan nem hordtak körül a városban, de a városháza ablakából azért megmutatták. A koronázás a ferencesek templomában történt, magát a koronázást és a koronázási menetet a korabeli nyomtatott röplapok is megörökítették. 77 A koronázás idejére a városkapukat bezárták, a templom és a kapuk előtti téren a Mansfeld-ezred négy százada és jelentős számú lovasság biztosította a díszsorfalat és a rendet. A december 9-én lezajló koronázás előtt Sopron két ízben került a történések középpontjába a reprezentációs események sorában. Először természetesen akkor, amikor május 22-én a polgármester a Bécsi kapunál átnyújtotta a város kulcsát a császárnak, 78 másodszor pedig akkor, amikor, 1680. szeptember 16-án délben a még 1676-ban teljesen leégett várostorony helyébe nagy nehézségek árán állított új toronyra fölhelyezték az új csúcsgömböt, immáron a bronzból készült, 0,33 méteres, kétfejű sassal ékesítve. Dániel Suttinger 1681. évi metszete a tűzvészek után épülő barokk városképen kívül ezt is megörökítette az esemény kapcsán. 79 A Sopron életében is és az országos politika terén is igen jelentős változásokat hozó országgyűlés a Thököly Imre (1657-1705) féle politikai mozgalom előretörésével megszületett kényszerű bécsi kompromisszumkészség jegyében zajlott s a rendi alkotmányosság visszaállítását, Esterházy Pál (1635-1713) személyében új nádor megválasztását és a protestánsok szabad vallásgyakorlatát eredményezte. 80 Ez utóbbi Sopront is érintette: 1682. július 9-én a városban ismét megnyithatták az evangélikus líceumot, bár nem városi fennhatóság alatt működtetve, hanem felekezeti alárendeltséggel. 81 Annak tisztázása viszont, hogy ezen országgyűlés lebonyolítása milyen konkrét, kézzelfogható (azonnali) gazdasági hasznot és hosszabb távú megerősödést eredményezett, a továbbiakban még a soproni helytörténetírás feladatai közé tartozik. Bél Mátyás idézett megállapítása, mely szerint (a dekrétumok sorában a 45. törvénycikk74 Réthly. i. m. 221. 75 Uo. 221-222. 76 Idézi Réthly. i. m. 223. 77 Horváth 1992. 51-52. 78 Horváth 1992. 51. 79 Rózsa György: Dániel Suttinger soproni látképe 1681-ből. Művészettörténeti Értesítő, 1998. 137-141. 80 Az 1681. évi országgyűlés irodalma igen gazdag, az itt elért országos jelentőségű törvények, megállapodások tárgyalása nem feladatunk. Az 1681. évi országgyűlés jelentőségéről, a rendi alkotmányosság és a protestáns vallásszabadság visszaállításáról összefoglalóan irodalommal: Pach Zsigmond Pál (főszerk.)-i?. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyarország története 1526-1686. 2. kiadás. 2. kötet. Budapest, 1987. 1237-1242., 1835-1837. 81 Fabiny. i. m. 34.
