Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken

lomból koronázták magyar királlyá Habsburg Ferdinánd főherceget. Hiller István forrásközlésének jóvoltából ismertek a külföldi követjelentések leírásai

60 az ünnepélyes külsőségekről, a hatalmi jelképek szerepeltetéséről, melyek a ceremónia leglényegesebb kellékei és egyben jelentéstartamának tárgyi kifejezőeszközei. Sopron részéről a polgármesternek, Lackner Kristófnak jutott a főszerep. „A külváros kapujában... gyalogosan kijőve fogadta Őfelségét, néhány udvarias szót váltott a császárral, majd a város kapujában elismételte majdnem ugyanazt a császárnénak - mindkettejüktől szívélyes választ kapott."

61 Ennek, valamint a legrangosabb eseménynek, a királykoronázásnak köszönhetően a város és jó híre futott szét különböző német területeken, nemcsak a jelentéseknek, hanem az eseményeket megörökítő hírleveleknek köszönhetően is.

62 Erre vonatkozóan egy jellemző példa: a korban a neves eseményeket a különböző hírlevelekben, röplapokon kivételes, csodás természeti jelenségek „szerepeltetésével" tették szimbolikus értelemben maradandóvá. Egy ilyen toposz olvasható egy 1661-ben megjelent leírásban 1625. november 27-ére vonatkozóan: „Amikor a magyar országgyűlésben II. Ferdinánd király fiát III, Ferdinándot királlyá választották, három Nap volt látható természetellenesen fehér színben, s napnyugta után szivárvány keletkezett..."

63 A vendéglátás olyannyira jól sikerült, hogy 1629-ben többen meg voltak arról győződve, hogy az elkövetkezendő országgyűléseket kényelmi szempontok miatt Pozsony helyett inkább Sopronban kellene tartani.

64 Az 1625. évi országgyűlés sikeréről a korabeli röplapok is hírt adtak, az augsburgi Wilhelm Péter Zimmermann műhelyének metszetét használva sablonként: ezen a Tűztorony, a városfal és a városkapu látható.

65 Az 1681. évi országgyűlést megelőző nemzetközi és hazai történésekről, politikai eseményekről, társadalmi változásokról e helyen most csak a Sopront konkrétan érintő tényekről szólhatunk, s ezekről is csak igen vázlatosan, utalásszerűén. Úgy tűnik, hogy a század első felében folytatott sikeres politika hatásai a szilárd politikai intézményrendszer zavartalan működésére alapozva a század második felében elsősorban gazdasági téren érvényesültek. Ebben az időszakban a kereskedelem fejlődésének következtében erősödött meg az a gazdasági elit, amely a város kapcsolatait regionális szinten mindenekelőtt Pozsony és Bécs felé szilárdította meg.

66 Az ekkorra kialakult infrastruktúra, a polgáriasodás és az életmód kutatásának eredményei is azt mutatják, hogy a soproni városfejlődést leginkább a pozsonyi és a délnémet városokkal érdemes öszszevetni.

6 Ez a fejlődés a város belső intézményeinek szilárd működését is jelentette 60 Hiller 1993. 257-260. 61 Cario Caraffa pápai nuncius jelentésében. Hiller István közlésében és fordításában. Hiller 1993. 259., 264. 62 G. Etényi: i. m. 33. 63 Türcken-Trutz und Gottes Schutz. In Betrachtung dess im vergangenen 1600. Jahr im Monat December, zu Scharosbodack, in Ober-Ungarn, am Himmel erschienen Wunderzeichens gezeiget etc. Im Jahr 1661. (H. n.) 30. Az idézett leírás valószínűleg egy korabeli kalendáriumból vett betoldás. Mindez összefüggésben áll a hazai, főleg protestáns felekezetek által népszerűsített kalendáriumok funkciójának XVII. századi kiszélesedésével: a hagyományos tudnivalók mellett a kalendáriumok - a hírlevelekhez hasonlóan - politikai töltetet is kapnak a törökök Magyarországról történő kiszorításával kapcsolatban. Bizonyos természeti jelenségek csodás megjövendölései pedig egy-egy uralkodó színrelépését jelentik. Vö.: Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és szociológiai vizsgálata. Budapest, 1989. 20-22. 64 G. Etényi: i. m, 33. 65 Uo. 39. - Véleményem szerint elkészítéséhez elegendő volt csupán a városi címerábrázolást ismerni. 66 Zimányi Vera: Economy and Society in Sixteenth and Seventeenth Century Hungary (1526-1650). Studia Histórica, 188. sz. Budapest, 1987. 49-50., 53. 67 Összefoglalóan: Kubinyi András: Változások a középkor végi Magyarországon. Előadások a Történettudomány Műhelyéből. História Könyvtár, 2. rész. Budapest, 1993. 17.