Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - KINCSES KATALIN MÁRIA: "Így ragyogjon Sopron is régiségeivel...” Hatalmi jelképek, a város reprezentációja a XVII. századi soproni országgyűléseken
városról szóló része, amely 1718-1743-ban folyamatosan készült, nem tartozik a szerző által nyomtatásban megjelentetett öt kötet közé. Az eddig fellelhető kéziratos példányok egyikében, 16 az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Kézirattárában található, Bél Mátyás javításaival, átírásaival és kiegészítéseivel ellátott forrásban, az egybefüzött lapok közül került elő a soproni városcímer kézzel rajzolt és festett ábrázolása. A címerábrázolás az alábbi sorokat tartalmazó latin nyelvű leíráshoz tartozik: „Amikor néhány év elteltével (jegyzetben: Tudniillik 1681-ben) Lipót újra országgyűlést hirdetett meg (ti. Sopronban), azzal nem is annyira a királyságon, mint inkább a városon szándékozott segíteni. Azonkívül ugyanis, hogy a tornyot, melyet akkor állítottak helyre, rézzel fedette be, megújítva a törvényt, engedélyezte a soproniaknak a külföldiekkel való borkereskedelmet is. Ezenkívül a királyné akkori megkoronázása, ez a fenséges esemény (jegyzetben: Ezen az országgyűlésen koronázták meg Eleonóra Teréziát), a nádor (jegyzetben: Esterházy Pál nádor) frissiben való megválasztásának fényes mozzanata, továbbá a császárnak és az előkelők a városunkban való hosszas időzése mindenképpen azzal hozható kapcsolatba, hogy a királynak a polgárok iránti jóindulata tovább növekedett." 17 Bél Mátyás sorait olvasva fölmerül a kérdés, hogy az 1622. évi címerképhez miért nem az az évi soproni országgyűlésnek és az adományozást kísérő eseményeknek a leírását, s miért az 168l-es diéta történéseit kapcsolja. Ha ily módon, utalásszerűén párhuzamba állítja vagy összekapcsolja a város eme két politikai szerepvállalását, milyen logika, szempontok, indokok alapján teszi? Az idézett uralkodói jóakarat gesztusát hogyan értékelte, értelmezte a városvezetés az országgyűlések során? Milyen politikai, diplomáciai lépések készítették elő, indokolták? Milyen következményei voltak a város további életében, politikai döntéseiben? S végül, a város érdekeinek érvényesítése a két országos, sőt - mivel mindkét esetben uralkodói koronázás is történt - európai jelentőségű diplomáciai eseménysorozat közepette hogyan fejeződött ki a reprezentáció síkján? Föltett kérdéseink teljeskörű és részletes megválaszolására jelen keretek között nem vállalkozhatunk, csak arra, hogy az országgyűléseknek a látványosság terén, a reprezentáció síkján is kifejeződő epizódjait vegyük számba. A XVII. században Sopron szabad királyi város négy alkalommal: 1622-ben, 1625-ben, 1634-1635-ben és 1681-ben adott helyet országgyűlésnek. 18 Ezt megelőzően 1553ban, amikor a város I. Habsburg Ferdinánd (1503-1564) német-római császár, magyar és cseh király és fiainak, Miksa, Ferdinánd és Károly jelenlétének következtében biro16 Matthias Bél: Descriptio Comitatus Semproniensis. Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Batthyánygyüjtemény. Categoria X. Codices historici, geographici, litteratura hungarica. Hist. I. yy. Fol. 93-94. A kéziratot katalógusba vette: Szelestei N. László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Budapest, 1984. 225. számon. 82-83. 17 Bél Mátyás: Descriptio Comitatvs Semproniensis / Sopron vármegye leírása. 1. rész / Teil I. Szerkesztette, a mutatókat és a jegyzékeket összeállította, a tárgyi jegyzeteket készítette Kincses Katalin Mária. A latin szöveget gondozta Déri Balázs, Földváry Miklós és Tóth Gergely. A szövegkritikai jegyzeteket készítette Déri Balázs. Fordította Földváry Miklós és Tóth Gergely. Sopron város történeti forrásai / Quellén zur Geschichte der Stadt Ödenburg. Sorozatszerkesztő Szende Katalin. C sorozat, II. kötet. Budapest-Sopron, 2001. Különleges rész: Sopron Vármegye szabad királyi városai, várai, kastélyai, mezővárosai és birtokai avagy uradalmai. I. tag: Sopron vármegye szabad királyi városai. I. szakasz: Sopronról. XIV. §. Egyéb sorscsapások. (S. a.) - Bél Mátyás az 1622. évi eseményeket és az országgyűlést leíró részben nem szólt a címeradományozásról. 18 Szempontunkból az 1634-1635. évi országgyűlés kevésbé fontos, nem történt koronázás, nádorválasztás, nemzetközi visszhangja a többihez képest kisebb volt.
