Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában

Michael és Joannes Endter nürnbergi nyomdájában.

44 Wesselényi nádornak ajánlva hagyta el a nyomdát 1664-ben Nagyboldogasszony napján Gyöngyösy István müve a „Marssal társolkodó Murányi Venus".

45 Programjával az országegység gondolatát ugyancsak az 1663-1664. évi török elleni háborút kirobbantó magyar politikai mozgalomba illeszthető az évszázad kiemelkedő festménye, az „Árpási köpenyes Madonna" címen ismert alkotás. Az ismeretlen festő művének elemei a térkép, az ország török megszállta területén elhelyezett magyar címer, a jobbján a gyermeket, baljában jogart tartó és a félholdsarlót eltaposó Madonna; fölötte angyalok tartják a magyar koronát. Mindez a hagyományos szimbólumok együttesének kompozíciója. A kép hatását többsíkú narráció erősíti. A kép nézőinek háttal áll a pápa, előtte, mintegy eléje járulnak a páncélba öltözött Lipót császárt övezve a magyar főméltóság-viselők, az egyházi főrend, továbbá katonák és szerzetesek. Nádasdy, Wesselényi és mások arca jól felismerhető. Első nézetben a történet: a magyarok királyukkal a pápa elé járulnak, megjelenik fölöttük Patrona Hungáriáé az ország térképével; s ezt látja a pápa, mint égi jelenséget s a kép nézői egyszerre látják a kép különböző síkjait.

46 Anélkül, hogy ezeknek a műveknek a részletes elemzésébe bocsátkozhatnánk, csupán annyit hangsúlyozhatunk, hogy valamennyit azonos képi elemek kötik össze. Képek és a szövegek szerves viszonyban vannak egymással. Nem illusztrálják, hanem kölcsönösen kiegészítik egymást. Azonos fogalmi készlettel élnek, hagyományait a humanizmusban, s a XVI. század írásaiban találjuk meg. Ezek: a múlt, Magyarország története, Szent István államalapítása, az ország harcai és a korona története, Mohács teátruma és mindaz, ami azóta történt. Ezt a történelmet azonban kíséri és magyarázza a görög-római történelem, példáival és mitológiájával. Átfogja a keresztény világgal való összetartozás tudata, megélt eseményeivel és metaforákban kifejezve. Értelmezi az ország jövője, amit a török visszaszorításával megvalósítható ország egyesítésével tudnak elképzelni. Mohács után Herkules és a megkoronázott Madonna, a megcsonkított Pannónia és Mars, Trója égése és Erdély megtámadása, a térkép és a címer, a kard, buzogány, zászló az ország akkor nem létező egységét kifejező szimbólumrendszert alkotott. Az történt, mint amit más, erős történeti tudattal rendelkező nemzetekről Carr megállapított: „a társadalmilag megélt jelen itt is a múltból és a jövőből meríti értelmét." 47 *** 44 A könyv történetéről: Rózsa György: Magyar történelemábrázolás a XVII. században. Budapest, 1973. 1-80. Vö.: Rózsa György: Nádasdy Mausoleum. Facsimile kiadás. Budapest, 1993. Az Endter-nyomdáról: Kreutzer Andrea: Martin Endter (1653-1741) élete, tevékenysége és a nürnbergi Endter-család magyarországi kapcsolatai. (Készülő doktori disszertáció.) G. Etényi Nóra: Nádasdy Ferenc országbíró és a nürnbergi nyilvánosság. (Kézirat). 45 Aktuális politikai összefüggéseiről és szimbólumairól: R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Venus. Budapest, 1987. 46 Újrafelfedezője keletkezését 1666 januárja és 1667 márciusa közé teszi. Galavics Géza: Ismeretlen magyarországi festő Köpenyes Madonna mint Magyarország patrónája 1666-1667. In Galavics Géza (szerk.): Barokk művészet Közép Európában. Utak és találkozások. Katalógus. Budapest, 1992-1993. 222-223. A térkép, mint az ország jelképe: Szilárdjy Zoltán: Szent István király fölajánlásának attribútumai. Művészettörténeti Értesítő, 1999. 78. 47 Carr, David: Die Realität der Geschichte. In Müller, Klaus E. - Rüsen, Jörg (hrsg.): Historische Sinnbildung. Problemstellungen, Zeitkonzepte, Wahrnemungshorizonte, Darstellungstrategien. Hamburg, 1997. Vö.: A történelem realitása. Fordította V. Horváth Károly. In Narratívak, 3. A kultúra narratívái. Szerkesztette és a szöveget gondozta Thomka Beáta, válogatta N. Kovács Tímea. Budapest, 1999. 73.