Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában

Mohács után Szent István koronájának nemzetközi jelentősége megnőtt. „Csak a korona maradjon önnél" figyelmeztette többször is V. Károly császár öccsét, Ferdinándot. Török források pedig egyértelműen bizonyítják, hogy Konstantinápoly ugyancsak tisztában volt a Szent korona jelentőségével. 1529 őszén Szulejmán a kezébe került koronát legitimáló szándékkal adta át Szapolyai János királynak.

34 1570-ben a speyeri egyezmény az államközi megállapodás szintjén hosszú távú érvényességgel fektette le, hogy a királyságot nem kettőzik meg. Ez az elv érvényesült Bocskai István, Bethlen Gábor s Apafi Mihály döntéseiben is. Ebben az összefüggésben a korona az ország és a kereszténység egységét, s a török elleni összefogás kötelezettségét fejezte ki.

35 A német-római császárválasztásokban mindvégig rendkívüli jelentősége volt, hogy a Habsburg dinasztia viselte a térség egyik legrégibb koronáját. Magyarország történeti szimbólumai hozzátartoztak a német-római császárválasztások rituáléjához, és 1556-tól kezdve a Habsburg uralkodók gazdag felségjelei között lobogtak a Szent korona országainak zászlói.

36 A pozsonyi királyválasztó országgyűlésen 1572 szeptemberében Rudolf Attila kosztümébenjelent meg, s a királyi helytartónak kinevezett Verancsics helyezte fejére a koronát. A ruha, a mez azt jelentette, ami Rudolfnak szándéka volt, hogy ő győzi le az Oszmán Birodalmat. De szövetségben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemmel, a német fejedelemségek és a Szentszék támogatásával, a „Habsburg-erdélyi koalició diadala" (1595) ellenére sem tudott fölébe kerekedni az oszmán hatalomnak.

37 Viszont a prágai udvarban egybegyűjtött művészek, Hans von Aachen és mások a törököt legyőző hősnek, az oszmán hidrát széttaposó hérosznak ábrázolták Rudolfot, antik szimbólumok tobzódó rendszerében kiváló festmények, érmek, metszetek sokaságán. A Királyság és Erdély jelképei az egységes birodalom gondolatának összefüggésébe is bekerültek. Az egységes birodalom megteremtésének szándékát fejezte ki Rudolf császár döntése országai koronáiról. Három koronája, a magyar, a cseh és a császári korona helyett birodalmi hatalmát összességben kifejező koronát készíttetett. Szent István koronáját, mint műkincset a Hradzsin kincstárába zárta. A törököt legyőző jelenetekkel ékes új császári korona, Jan Vermeyeren, Paulus van Vianen és Hans Kari közös munkája, a Habsburg Birodalom egységét hivatott kifejezni.

38 A valóság azonban rácáfolt a szándékra. A tizenötéves háború általános pénzügyi, katonai, politikai és dinasztikus válságba torkollott. A válságra 1606-ban Bocskai szabadságharca, a bécsi és a zsitvatoroki béke kínált megoldási lehetőségeket. Mátyás főherceg húszezer hajdúval és a magyar és ausztriai rendek csapataival vonult Prága alá, s átvette bátyjától a hatalmat. A koronát, miután a Szent Vitus katedrálisban kiállították, visszahozták Pozsonyba. Az 1608-as országgyűlés újrafogalmazta az országok - a Királyság és a Fejedelemség, a Királyság és a Birodalom viszonyát. Több törvénye kifejezte, hogy a koronához fűződő középkori állameszme 33 Részletesen, irodalommal lásd: R. Várkonyi Ágnes: V. Károly Magyarországon. In R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas - Hungarica varietas. Tanulmányok. Budapest, 1994. 9-36. 34 Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979. 194-195. 35 Minderről dokumentációval: R. Várkonyi Ágnes: „Jó Budavár magas tornyán..." A magyar államiság szimbólumairól Mohács után. In Gebei Sándor (szerk.): Hagyomány és történelem. Eger, 2000. 77100. 36 Bartoniek Emma. A magyar királykoronázások története. Budapest, 1939. 92. 37 Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenötéves háború. Szeged, 2000. 38 Galavics: i. m. 32^49.