Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában
betlehemi gyermekgyilkosság konkrét jeleneteit a táj és a világkép absztrakciójával időtlen szimbólummá emeli, noha keletkezése Alba herceg németalföldi kegyetlenkedésével esik egybe. A festményt II. Rudolf császár és magyar király prágai gyűjteményében tartották számon. Szemléltethette az egykorú konkrét eseményt, még inkább a kíméletlen katonai erőt, az egyén kiszolgáltatottságát. Mindegy, hogy Heródes pribékjei, vagy spanyol zsoldosok, vagy törökök pusztítanak. A Biblia szakrális lényege értelmezte a személyes élményt, s az egymásra rajzolódó jelen, múlt és jövő képzete kommunikatív erővel hatotta át. 20 Johann Nell fametszete 21 más optikában ábrázolja az ország egységét: kifejezi múltbeli épségét, hiányát a jelenben és a jövő reményét. A szakirodalom tudomásom szerint nem jelezte eddig, hogy a képek és szövegek összefüggésének behatóbb vizsgálata ugyancsak a magyarországi humanisták koncepciójára vall. Magyarország egyesítésének gondolata ezen a képen ábrák és szövegek együttesében az ellentétek képzeteivel a keresztény, antik és a nemzeti történelem elemeiből van összeállítva. A központi és szegélyképeket ábrázoló lap szerkezete a korabeli képújságokra jellemző. A képek különböző időegységeket fejeznek ki. A központi kép a folyamatos jelen: bilincsbe vert, meztelen nőalak látható két török harcos között. A törökök kezében meztelen pallos, a másikkal a rabot tartják sakkban. Az egyik a nő derekára tekert rabláncot húzza, a másik hosszú haját markolja meg, hogy a következő pillanatban lemetélje. Áldozatuk karjait már levágták, s most fosztják meg tépett palástjától. Az ország antropologikus képzete az ókori irodalomra visszavezethető gondolatforma, a kereszténység új tartalmakkal telítette, s időközben nagy változatosságban élt tovább. A reneszánsz kori képzetek képi ábrázolásait összefoglaló Cesare Ripa (1555?1622) Iconologiája szerint a keresztény hit megszemélyesítője fehér ruhába öltözött nő, jobbjában kehely vagy égő gyertya, baljában kereszt, vagy törvénykönyv. 22 A nőalak szimbolikus jelentése rendkívül sokféle, lehet erény, gazdagság, különböző erkölcsi értékek. Nő személyesít meg országokat; 1592-ből ismeretes a koronás nő körvonalaiban elhelyezett Európa térkép: egyik karja, Itália, a Sicilia feliratú országalmát tartja, a másik Dánia kormánypálcával. 23 Nell metszetén a törököknek kiszolgáltatott alak fején a korona, és a megszaggatott palástját mellén összefogó csat kettős keresztes címer20 „.. .az ellenség... senkinek sem irgalmazva, nemre, korra, vallásra való tekintet nélkül... a szerencsétlen anyák élő kis gyermekeiket nehogy a sírás árulójuk legyen, a földbe ásták, ahol aztán... nyomorultul megfulladtak." Brodarics István: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach história verissima. Igaz történet a magyaroknak Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről. Fordította Kulcsár Péter. Humanista történetírók. Budapest, 1977. 326-327. - „Mehmed bég... több mint ötszáz [kisgyereket] részben karddal lemészárolt, részben földhöz csapdosott..." Oláh Miklós levele Erasmusnak. Augsburg, 1530. október 13. Fordította Csonka Ferenc. In Janus Pannonius - Magyarországi humanisták, 701. - Tolnay de Ch.: Die Zeichnungen Pieter Brueghels. London, 1952. Vö.: R. Várkonyi Ágnes: A táj mint világkép. In R. Várkonyi Ágnes: A tűzvész tanúi. Budapest, 1995. 90-91. 21 Srott, Martin: Wappenbuch des Heiligen Römischen Reichs und allgemeiner Christenheit in Európa. München, 1582. OSzK Kézitattár. App. Hung. 487. - A magyar történeti irodalomban Galavics Géza először elemezte behatóbban a török elleni háborúk képi ábrázolásának láncolatába illesztve a fontos képet, megállapította, hogy az a XVI. században a magyarországi török háborúkkal foglalkozó egyedülálló német képzőművészeti alkotás, tárgyát címével is meghatározta: „Germánia a töröktől sanyargatott Hungária segítségére siet," és feltette a kérdést: „...miért éppen a távoli 'német birodalomban' fogalmazták meg Magyarország helyzetét ilyen láttató erővel". Galavics Géza: „Kössünk kardot az pogány ellen..." Budapest, 1986. 19-22, 152. 22 Ripa: i. m. 191-193. 23 A Sybolical Map of Európa as a Virgin. 1592.
