Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BUZÁS GERGELY: Szabályos alaprajzú vár paloták mint az uralkodó hatalom jelképei a XIV-XV. században

a XIV. század elején épült ilyen épület: a későbbi V. Kelemen néven pápává választott Bertrand de Got által emelt villandrauti vár.

27 V. Kelemen pápa utóda XXII. János (1316-1334) Avignon közelében épített vára: a mára nyomtalanul elpusztult, öttornyos Sourge, az épülettömegbe belesimuló négyszögletes saroktornyaival talán e típus legklasszikusabb példája lehetett, már amennyire a róla fennmaradt XVII. századi rajzból sejthetjük.

28 Ugyancsak XXII. János kezdte meg az avignoni pápai palota építését, melynek központi épülete végleges formáját XII. Benedek (1334-1342) idején nyerte el. A palota szintén szabályos, zárt belsőudvaros, saroktornyos formában készült el.

29 Ez a négyszögletes saroktornyos változat máshol is feltűnt Dél-Franciaországban: a Pireneusok lábánál épült Lagarde, 0 az 1320-30-as években és Perpignan/

1 a XIV. század második felében készült várainál. A XIV. század második felében Franciaország északabbi részén, részben a XIII. századi várak újjáépítésével jöttek létre négyszögletes alaprajzú, teljesen körülépített udvarú várpaloták, például a párizsi Louvre (1360-as évektől),

32 Saumur (1356 után),

33 Mehun-sur-Yévre (13 67)

34 várai. A brit szigeteken a francia példák hathattak a XIV. század végén épült Bolton,

35 Bodiam (1386-1390),

36 valamint a skóciai Lilithgow (1425-től)

37 váraira. Elsősorban a dél-francia pápai várak hatásának köszönhető, hogy a XIV. század közepén e vártípus Eszak-Itália legkedveltebb várformájává vált. A legkorábbi és legmonumentálisabb példája e csoportnak a paviai vár

38 1360-65-ben épült hatalmas épülete, de a XIV. század második felében sorra építették a különböző méretű példáik saroktornyokkal, öregtoronnyal vagy anélkül, például Pandino (1379 után),

39 Ferrara (13 83),

40 Mantova (1395-1406).

41 Szintén a pápai várak hatására terjed el ez a vártípus a XIV. század közepén Róma környékének pápai birtokain Narni (1370 körül), Spoleto (1358-1362),

42 Montefiescone (136813 6 9),

43 Bolsena varain. Önálló csoportot képviselnek a XIII. század óta a Német Lovagrend és a vele szomszédos balti és Lengyel területeken épülő szabályos alaprajzú várak. Ezeknek egyik saroktornya mindig öregtoronyként emelkedik ki a többi közül. Közép-Európában szintén létezett a XIII. század második fele óta egy négysaroktornyos vártípus

44 (Bécs, Bécsújhely, Ebenfurth, Kadan, Písek, Chrudim, Kőszeg) amely befolyással lehetett a 27 Mesqui 1997. 402-404. 28 Balogh: i. m. 144-148., 144, 2. kép. 29 Gagnière, Sylvain: Der Papstpalast von Avignon. Avignon, 1985. 30 Mesqui 1997. 205-206. 31 Mesqui1997. 287-288. 32 Whiteley, Mary: Le Louvre de Charles V: disposition et fonctions d'une résidence royale. Revue de l'art, 1992. 60-71. 33 Mesqui 1997. 346-350. 34 Mesqui 1997. 233-236. 35 Platt, Colin: Late Medieval and Renaissance Britain. London, 1986. 40-41. 36 Toy: i. m. 216-217. 136. sz. ábra. 37 Platt: i. m. 28-29. 38 Tabarelli: i. m. 514-516. képek. 39 Tabarelli: i. m. 517, 521-523. képek. 40 Tabarelli: i. m. 239-241. képek. 41 Tabarelli: i. m. 233-235. képek. 42 Tabarelli: i. m. 320-322. képek. 43 Kerscher, Gottfried: Privatraum und Zeremoniell im spätmittelaltcrlichen Papst- und Königpalast. Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte. Bd. 26. (1190) 87-154. 44 Durdik, Tomas: Kastellburgen des 13. Jahrhunderts in Mitteleuropa. Praha, 1994.