Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - WEHLI TÜNDE: Szent László viselete középkori ábrázolásain
képsor jelenetein azonos vagy eltérő öltözetet, fegyvereket és jelvényeket viselt-e László. Mit sejtetnek az újabban feltárt és helyreállított laskodi és türjei példák? Laskod mai református templomának Szent László-ciklusa hiányos és töredékes. Szempontunkból a képsor két jelenetének szent harcosa vizsgálható: a birkózóé és a kunt lefejezőé. 3 A birkózás kompozíción a herceg deréktól lefelé vehető ki részleteiben. Sejthetően testét és végtagjait védő szürke, pikkelyes páncélt visel, a vörös palástra csak amorf foltok utalnak. 4 A kun lefejezése jeleneten László alakjából az előzőhöz viszonyítva nagyobb felület maradt fenn. A király lemezekből készült, szoknyával ellátott szürke páncélban küzd a kunnal. A hátára köpeny borul, amit a jobb vállon rozettaszerü csat fog össze. Az arc és a fej teljesen védtelen, de korona ékesíti. Ez szokatlan megoldás, mert a Szentírás, a történeti munkák és az epikus költemények lovagjai csata közben, több évszázadra visszanyúló hagyományt követve, fejüket sisakkal védik. 5 A nyugat-dunántúli türjei premontrei templom képsora a herceget háromszor láttatja; az ütközet, a kun letaszítása a lóról és a pihenés jelenetében. László öltözete az első két kompozíción közel egyező lehet. Szürke láncvértet visel, ami fölött ujjatlan, nyakban spicces kivágású, hosszan lelógó textilből készült ingfélét (bambusin) hord. Fegyverövén kard lóg. Csöbörsisakján a korona sisakdíszként jelenik meg. Harci fegyvere a lándzsa. A harmadik jeleneten pihenés közben feje fedetlen, talán a ruháján is lazított valamit a festő, viselője kényelme kedvéért. 6 A király öltözete és fegyverzete meglehetősen archaikus, hasonlóan az Ywain regény Rodeneggben (Tirol) 1220 körül megfestett ciklusához, ahol a türjei viselet darabjainak többsége feltűnik, sőt, a harcosok már címerrel díszített pajzzsal védekeznek, de karddal vívnak. Kivételt képez a láncing, ami az 1270 körüli Sächsische Weltchronikban éppúgy feltűnik, mint a heidelbergi Manessische Liederhandschrift 1300-1340 közötti illusztrcióin. 7 Az eddig bemutatott emlékek korai készítését szerintünk a történet világias értelmezése jelzi, ami abban áll, hogy a herceg feje mögül még hiányzik a nimbusz, mely a későbbi 3 A helyszíni tapasztalatokat szerencsésen korrigálhattam Galacanu Efstatia fotóművész fényképeinek és Hornyák László grafikus művész rekonstrukciós rajzának segítségével. Szíves közreműködésüket ezúton köszönöm. 4 A tárgyalt laskodi falképek reprodukciói: Juan Cabello - Simon Zoltán: A laskodi református templom műemléki vizsgálata. Műemlékvédelmi Szemle, 1995/2. IV. és V. tábla. 5 A kérdésre nem sikerült választ találnom, ami talán abból a középkorban többször visszatérő elképzelésből vezethető le, miszerint a szentnek csak a teste pusztul el, a feje nem hal meg, hanem lelkével a mennybe száll. László Gyulának is feltűnt a szent sebezhetetlensége, de feltételezte, hogy az ebbe vetett hit idővel elhalványult. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993. 184. 6 A képek rövid helyszíni tanulmányozása mellett az ugyancsak Hornyák László által a feltárás során készített rekonstrukciós rajzra támaszkodom. Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 1995/2. 9. kép. 7 A türjei viseletekhez: Lángi - D. Mezey. i, m. 134.; Rodeneggről: Schupp, Volker - Szklenar, Hans: Ywain auf Schloss Rodenegg. Eine Bildergeschichte nach dem „Iwein" Hartmanns von Aue. Sigmaringen, 1996. 105. sk. IV-V. tábla. - A gothai kéziratról: Gotha, Forschungs- und Landesbibliothek, Ms. Memb. I. 90. f. 19 v . In Deutsche Weltchroniken des Mittelalters. Handschriften aus den Beständen der Bayerischen Staatsbibliothek und die Sächsiche Weltchronik der Forschungs- und Landesbibliothek Gotha. Bayerische Staatsbibliothek, München. Schatzkammer 1996. No. 2. - A heidelbergi Codex Palatínus Germanicus 848 jelzetű Manessische Liederhandschriftről: Codex Manesse. Die Miniaturen der Grossen Heidelberger Liederhandschrift. Hrsg. von Ingo F. Walther unter Mitarbeit von Gisela Siebert. Frankfurt am Main, 1988. XIII., XXV. és kép: 36. - A láncing fölött ez az ing tűnik fel a XIII. század utolsó negyedéből származó kígyóspusztai csaton is (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum). Lásd: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. CCLVIII. tábla.
