Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - CS. KOTTRA GYÖRGYI: "Kard és koszorú" Ezer esztendő katonai jelképeiből. A Hadtörténeti Múzeum millenáris kiállítása 2000. november 16 - 2001. december 15. Szinopszis

CS. KOTTRA GYÖRGYI „Kard és koszorú". Ezer esztendő katonai jelképeiből A Hadtörténeti Múzeum millenáris kiállítása 2000. november 16-2001. december 15. Szinopszis A kiállítás a Hadtörténeti Múzeum földszintjén, zárt folyosószakaszon és három teremben, összesen 320 m

2-en került megrendezésre. Célja a nagyközönséggel és a honvédség tagjaival megismertetni azon jelképek eredetét és történetét, melyek mind a mai napig jelen vannak életünkben. Múzeumunk alapításától kezdve elsősorban az állandó hadsereg korának emlékeit gyűjti, így mindenekelőtt az 1715 utáni korszak relikviáit mutatjuk be: ez az az időszak, amikor a honvédség ma is használt jelképei rögzültek. A kiállítást kísérő kiadványok: plakát, meghívó, vezető (magyar és angol nyelven), kétféle mappa (angol, magyar nyelven), képeslapok nemcsak a magyar közönség, hanem a külföldi látogatók és a társhadseregek tagjai számára is megismerhetővé teszik a bemutatott jelképeket és történelmi hátterüket. A kiállítás valamennyi tárgyfelirata (magyar és angol nyelven) részletesebb az általában megszokottnál, a tárgyhoz kapcsolódó, annak megértését, korba és folyamatba illesztését segítő információkat hordoz, elkerülve ugyanakkor a didaktikus és a látogatók által nem kedvelt általános vezetőszövegeket. A kiállítás négy nagy egysége 1. X. század vége - XVIII. század eleje: a magyar nép államalapítás előtti jelképeinek bemutatása után az államalapításkor megismert és felvett új jelképekkel foglalkozik, majd a lovagság korának azon harci-használati tárgyaival, amelyek korukban jelképhordozók voltak és a későbbi korokban jelképként továbbéltek vagy újraéledtek. Az egység vége a törökellenes visszafoglaló háborúk és a Rákóczi-szabadságharc kora: a huszár megjelenése és a hadsereg önreprezentációjának kezdete. 2. XVIII. század eleje - XIX. század vége (a cs. kir. és a cs. és kir. haderő): a kiállítás ezen része az állandó hadsereg állandósuló jelzéseivel és jelképeivel foglalkozik, felvillantja a huszárnak, mint a magyar katona archetípusának megjelenését, bemutatja a közös hadsereg önreprezentációjának alakulását, a csapat és a katonai személyes identitás e korban kialakuló dokumentumait, valamint a szimbolikus jelentésű kitüntetések megjelenését. 3. 1848/49-1918 (a honvédsereg és a m. kir. honvédség): bemutatja a forradalom és a szabadságharc eredményeként a honvédségnél megjelenő állandó magyar nemzeti jelképeket; 1848 katonai jelképeinek továbbélését a magyar köztudatban és a kiegyezés után megalakuló m. kir. honvédségnél. Bemutatja a hadsereg életének egyik legfontosabb