Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - BAK JÁNOS: Magyar királyi jelvények a középkorban
1309. évi halála után illesztette be címerébe. Biztosabban datálhatóan 1317 körüli középpecsétjén látható először. 18 A kettős kereszt régóta foglalkoztatja a kutatást. A jelvényt a szicíliai Anjou Károly, illetve köre készíttette el. Azonban nem a szicíliai mintát követi. Sem Szicíliában, sem másutt Nyugat-Európában nem ismert olyan országalma, amelyikből kettős kereszt emelkedik ki. Ugyanakkor a magyar címere(ke)n és pecséteken a kettős kereszt legkésőbb III. Béla kora óta jelen van, és vagy az ő bizánci hátterére, vagy pedig a magyar királyi kincsben ismert, illetve feltételezett kereszt ereklyére (sztaurothékára) utal. Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért készíttetett 1301 körül a trónkövetelő Károly egy ilyen, „bizánci jellegű" országalmát? Hogy erre választ adhassunk, meg kell kísérelnünk a magyar országalma feltételezett, korábbi történetének rekonstrukcióját. Ezt a feladatot megoldotta már Deér József egy polemikus cikkében, amelyben Schrammnak az országalmák nemzetközi történetére vonatkozó nézetét óhajtotta megcáfolni. 19 Deér József azt állítja, hogy az ismert magyar országalma azért mutat fel kettős keresztet, mert Magyarországon már III. Béla kora óta létezett egy ilyen formájú országalma, amely azonban elveszett és újjal kellett helyettesíteni. Károly környezetében azonban voltak még olyanok, akik a 1290-es koronázás alkalmával látták ezt a régi országalmát. 20 Vitájukat e helyen sem tudjuk lezárni, a kérdés most az, hogy ha 1290-ben még volt egy országalma, mi történt vele azután? A szemtanúként jelen levő Hornecki Ottokár ún. Rímes Krónikája szerint III. András koronázásakor szerepelt országalma az avatási jelvények között. 21 Igaz, hogy Ottokár a kor szokásának megfelelően, az általánosságban szokásos jelvényeket sorolja fel: a koronát, jogart, almát, és egyáltalán nem olyan biztos, hogy valóban látta is ezt az országalmát, de tételezzük fel, hogy forrásunk megbízható. Egy érdekes és különleges epizód 1290 és a XIV. sz. eleje között arra utal, hogy ebben az időben vagy annak egy részében az országalma a magyar királyi jelvényegyüttesből hiányzott. Ez az adat ugyan 1301 utáni, de feltehető, hogy az a koronázási jelvényegyüttes, amely Károly első koronázásakor rendelkezésre állt," néhány évvel később nem volt teljes, és az Anjou-Árpád címerrel ellátott (és talán éppen az 130l-es esztergomi koronázásra vagy nem sokkal azután készült) országalma az Anjou-párt birtokában maradt. Nem tudjuk, hogy mindennek mi volt az oka. Minden jel szerint, ekkor már (még?) csak a korona volt jogilag és „érzelmileg" fontos, hiszen 18 Hegedűs András: A tornagallér használata I. Károly király pecsétjein. In Hegedűs András (szerk.): Középkori pecsétek Esztergomból. Esztergom, 2000. 6-10. 19 Deér, József: Der Globus der spätrömischen und byzantinischen Kaiser: Symbol oder Insigne? Byzantinische Zeitschrift, 1961. (54) 53-85, 239-319. 20 Deér argumentuma, amely minket itt most közvetlenül nem érint, elsősorban arra vonatkozott, hogy Schramm kétségbe vonta azt, hogy Bizáncban léteztek volna valóságos országalmák, és ott az országalma (vagy az orbisz, vagy àszfaira) pusztán képi realitás volt, amiről már szóltunk, és csak nyugaton, először az 1030-as években terjedt el egy valóságos országalma. Vagyis mondhatjuk, hogy a nyugatiak „félreértettek" egy képi szimbólumot, és egy valóságos jelvényt csináltak belőle. Schramm, P. E.: Sphaira - Globus - Reichsapfel. Wanderung und Wandlung eines Herrschaftszeichens von Caesar bis Elisabeth II. Ein Beitrag zum „Nachleben,, der Antike. Stuttgart, 1958. 60-63. skk. 21 Horneck, Ottokar von: Österreichische Rheimchronik. Monumenta Germaniae Históriáé. Deutsche Chroniken. Hrsg. von J. Seemüller. Bd. V/l-2. Hannover, 1891. 112—422. skk. 22 Károly első magyarországi koronázásának érvényét azért vonták kétségbe, mert Bicskei Gergely csak választott érsek volt, és a szertartás nem Székesfehérvárott zajlott le, de nem hallunk arról, hogy a jelvények ne lettek volna megfelelők.
