Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - SELMECZI KOVÁCS ATTILA: A huszár és a honvéd mint nemzeti jelkép a magyar népművészetben

peremének piros és zöld farkasfogazású díszítése is nyomatékosít. Egy másik hasonló, felirat nélküli példányon a huszár alakja fölötti tölgyfalevél szegélydíszt nemzetiszínű szalag fűzi át.

37 Több változata található a hazai keménycserép dísztányérnak, melynek öblén tölgyfalevél koszorú keretben két gyalogos katona teljes menetfelszerelésben egymással kezet fogva látható, alattuk 1914-es évszám, a tányér peremén pedig nemzetiszínű zászló- és virágdísz fut körbe.

38 Ugyanez a jelenet egy Désnyíresről (Szolnok-Doboka megye) a Néprajzi Múzeumba került gyári keménycserép tányéron már fegyverbarátságot jelképez: az egyik katona mellett a német, a másik mellett a magyar zászló kapott helyet, a tölgylevél koszorú alatti évszám „1914/16". A két katona alakja fölött szintén magyar zászló látható, míg a peremet fehér csipkeminta díszíti.

39 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a magyar népművészet sokféle műfaji és rendkívül változatos formai ábrázolása a magyar katonát mint nemzeti hős jeleníti meg, sok esetben egyenesen a nemzeti jelkép szerepével felruházva. THE HUSSAR AND THE INFANTRYMAN AS NATIONAL SYMBOLS IN HUNGARIAN FOLK ART The soldier's figure, as a popular motif, appeared in the portrayal of human images as far back as the beginning of the 19

th century in Hungarian folk art, mainly on ceramics. The hussar, in particular, enjoyed high popularity. In the people's view, the hussar embodied the brave soldier. Thus, his character represented a special symbolism and gained national complexion. In testimony thereof is that the hussar was depicted together with the most important national symbols (the country's coat of arms, flag), most times with a drawn sword, standing on his guard. The evidence that the hussar's figure had been significant is that it had become a most remarkable gift item: after the mirrored honey-cake heart, the honey-cake hussar had been the most profitable item at the fairs. Remaining from the 19

th century are many honey-cake wooden moulds of realistic cavalryman representation. As stylised cavalryman portrayals 'Miskapitchers' of artistic finish from Hódmezővásárhely and Tiszafüred can be taken into account. The hussar depicted at the assault, with his drawn sword had also become a popular motif of the benches with an open-work back, fashionable at the end of the 19

th century in North-eastern Hungary. There are many examples of these works of art at the Museum of Ethnography. One of their shared characteristics is that the panels of the back-rests give the impression of an entire regiment. The preliminary images for this kind of portrayal can be recognized on military discharge documents. World War I gave a new impulse to the use of military imagery, in particular through the manufacture of souvenirs. The war keepsake pottery, mugs and glassware often display the fighting soldier, the attacking hussar, and above all soldiers just going off to war or shaking hands in friendship. Folk art depicts the Hungarian soldier as a national hero. 36 NMItsz.: 86.13.64. 37 NM lt. sz.: 89.79.3. „Magyarország" megjelöléssel. 38 NM lt. sz.: 82.3.2. és NM lt. sz.: 82.3.3. Budapest. 39 NM lt. sz.: 73.177.2. Hasonló tárgy 1914-es felirattal is ismeretes. NM lt. sz: 73.41.1.