Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - ILLÉSFALVI PÉTER: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig

szerencsés formájú és tartalmú határvadász jelvény is, a magyar országhatárokat pedig évtizedeken át egy pártirányítás alatt működő, „szovjetizált" testület vigyázta. Komoly változást csak az egypártrendszer megszűnése hozott, amikoris a katonai hagyományok, jelképek alkalmazása terén is ésszerűbb, a nemzeti sajátságoknak jobban megfelelő döntéseket lehetett hozni. Bár a Határőrséget továbbra is a belügyi tárca felügyelte, s így a szovjet minta öröklődött a XXI. századra, mégis feléledni látszottak a vadászhagyományok. A délszláv háborús válság szükségessé tette, hogy a fegyveres konfliktus tovaterjedésének megakadályozására, a déli államhatárok biztosítására és fokozottabb védelmére a Határőrség Országos Parancsnoksága is lépéseket tegyen. Nem túl nagy számú, de jól kiképzett és felszerelt, nagy tűzerejű és mozgékony alegységekre volt szükség, amelyek egyfelől jelenlétükkel bizalmat és megnyugvást keltenek a határ közvetlen közelében élő lakosságban, másrészt konfliktushelyzetben valóban hatékonyan és elrettentő módon tudnak fellépni, illetve határozott cselekvésükkel tartani tudják a veszélyeztetett terepszakaszt addig, míg a honvédség alakulatai meg nem érkeznek, s a betört ellenséget meg nem semmisítik. Ennek megvalósítására kezdték el megszervezni a Határőrség akciószázadait, melyek közül az elsőt a kiskunhalasi Határőr Igazgatóság területén állították fel 1991. november 15-én. Ezeket a századokat 1993 november-decembertől határvadászszázadoknak nevezik, de zubbonyuk fölött és fűzöld színű barett sapkájukon, valamint a tisztek és tiszthelyettesek köpenyükön már kb. 1992-től újra viselik az 1940 szeptemberében a határvadászcsapatok részére rendszeresített turulos határvadász jelvényt, szinte azonos kivitelben.

42 Mindez azt jelenti, hogy az egészséges hagyománytisztelet győzött azon a sok évtizedig hangoztatott nézeten, miszerint a magyar, de legalábbis európai gyökerű katonai hagyományok nem méltók az átörökítésre, sőt, üldözendők. Ha a kakastoll — mely mindig az éberséget, a korai őrtállást szimbolizálta — nem is leng a vadászsapkán, de a fűzöld színt, mint a vadászkatonához legközelebb álló színt és a gyors akcióra képes, villámgyorsan lecsapni tudó ragadozó madarat ábrázoló jelvényt büszkén hordják a ma is teljes létjogosultsággal fennálló határvadász alakulatok. 42 Megjegyzendő, hogy az elnevezésekre és a jelvény viseletére, hordmódjára vonatkozó rendeletek nem kaptak nyilvánosságot, így a fenti adatokat az Országhatár Magazin 1991-1995 közötti évfolyamainak figyelmes átböngészése alapján közlöm. Kissé furcsának találom, hogy e nem titkos információkat is csak a sorok közül lehet kiolvasni.