Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - ILLÉSFALVI PÉTER: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig

1859-ben további öt (28-32.) zászlóaljat. így a kiegyezéskor összesen 25 cs. és kir. tábori vadászzászlóaljjal rendelkeztek a Monarchia szárazföldi haderői. Ehhez jött még 1880-ban az új, cs. és kir. 40. tábori vadászzászlóalj,

4 végül 1914-ben három (14., 18. és 27.) zászlóalj. Míg a császárvadász ezredek kizárólag Tirol és Vorarlberg örökös tartományokból kapták kiegészítésüket, a 29 tábori vadászzászlóaljból nyolchoz a Magyar Királyság területéről vonult be a legénység.

5 A közös hadseregben ezeken kívül 1903-tól még létezett egy bosznia-hercegovinai tábori vadászzászlóalj is, amelynek bázisán az 1914-es mozgósítás után még több zászlóaljat állítottak fel, ezúttal már hadrendi számmal ellátva.

6 Az I. világháború folyamán a cs. és kir. 11., 20., 24. és 29. tábori vadászzászlóaljak kerékpáros századaiból, valamint két honvéd kerékpáros századból létrehozták a cs. és kir. 1. kerékpáros zászlóaljat, amelyet kerékpáros vadászzászlóaljnak is neveztek.

7 A felsorolt vadászalakulatokon kívül 1914-ben létezett még hat önálló cs. és kir. határvadászszázad is, melyeket a mozgósítás során szerveztek meg, s amelyeket a háború során zászlóaljakká fejlesztettek.

8 A vadászalakulatok egyenruházatának kezdettől fogva olyan elemei, jellegzetességei voltak, melyek kidomborították viselőinek „vadász-mivoltát" és büszkévé tették őket csapatnemükre. E jellegzetességek két csoportra oszthatók: domináns színekre és az egyenruhán viselt jelvényekre. Ezt egészíti ki a föveg sajátossága. Felállításuk óta a vadászokra mindig a csukaszürke egyenruhaszín volt jellemző, kombinálva a fűzölddel. A szürke zubbony, valamint a kabát gallérján fűzöld volt a hajtóka — kivéve a bosnyák vadászokat —, s ugyanilyen színű az úgynevezett vállperec, amelyet a ruhaujjak zubbonyhoz történő illesztésénél alkalmaztak. Az ugyancsak szürke pantalló fűzöld színű szegéllyel volt ellátva, melyet a tiszteknél egy-egy zöld oldalsáv (Lampass) kísért. Az 1861-től rendszeresített stájer vadászkalap

9 kissé felcsapott bal karimáján helyezkedett el a préselt sárgaréz-lemezből készített vadászkürt, amelynek közepében az adott tábori vadászzászlóalj fehér hadrendi száma volt látható. A császárvadászoknál ez annyiban módosult, hogy a kürtben nem számot, hanem a Habsburgcsalád címerállatát, a kétfejű császári sast hordták. Ugyancsak a kalap bal oldalán feketészöld kakastollbokrétát is viseltek úgy a császár-, mint a tábori vadászok. A fejrészt a legénységnél zöld, a tiszteknél arany zsinór övezte, ami makkokban végződött. A tábori sapkán a tisztek a gomb helyén kis vadászkürtöt hordtak, s 1868-ig a sapka bal oldalán egy kis fajdkakastoll-forgót. Ezt a legénység is viselhette, amennyiben maga fedezte annak költségeit.

10 1869-től nemcsak a fajdkakastoll-forgót szüntették meg, hanem a vadászok részére rendszeresített zöld gyapjúbojtot is, illetve azt a későbbiekben csak 4 1882. január 21-én hadrendi száma 24-re változott. Szili Kováís László: Az egykori cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj története. Budapest, 1940. 7-9. 5 Ehnl, Maximilian, szkv. ezredes: „Ergänzungsheft 9 zum Werke „Österreich-Ungarns letzter Krieg". Die österreichisch-ungarische Landmacht nach Aufbau, Gliederung, Friedensgarnison, Einteilung und nationaler Zusammensetzung im Sommer 1914. Wien, 1934. (A továbbiakban: Ergänzungsheft 9.) Tabelle I., 35-40. 6 Ergänzungsheft 9., Tabelle 1,41. 7 Doromby László - Reé László (szerk.): A magyar gyalogság Budapest, é. n. (A továbbiakban: Gyalogság.) 442. Arra nincs közvetlen adatom, hogy ez a zászlóalj mennyiben ápolta vadászhagyományait, illetve tartotta meg megkülönböztető jelzéseit, s így mennyiben tekinthető vadászalakulatnak. 8 Lexikon, 216. és Gyalogság, 442. 9 1861 előtt magas cilinder, mely nehezebb volt és kevésbé tetszetős, mint a vadászkalap. Az 1903-ban felállított bosnyák vadászzászlóalj részére nem kalapot, hanem fezt rendszeresítettek. 10 Barcy Zoltán: Évszázadok egyenruhái. Budapest, 1991. 77-78.