Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun katonai jelképek a XVIII. század közepétől 1867-ig. (Egyenruhák, címerek, zászlók)
A XVIII. század második felében: 1764-ben és 1790-ben a jászkunok reprezentációs célra díszbandériumot állítottak ki. 19 Az 1764-ben kiállított hármaskerületi bandérium lovasainak ruhája fekete csákós süvegből, kék egyenruhából (dolmány, mente, nadrág), fekete nyakravalóból, vörös zsinórövből, fekete csizmából állt. 20 1 7 9 0-ben újabb bandériumot állított ki a Jászkun Kerület. Az elöljáróság által előírt egyenruha a következőképpen festett: „Hogy a Ns. Bandának öltözötté egyforma légyen...az régi katonás öltözetteknek formája megtartassék, légyen az egész öltözet világoskék színű, selyem posztó, rókatorokra, ezüst készületre, kétfelől ezüstös gombokkal gombozva..." 21 A napóleoni háborúk időszakában (1800-1815) A napóleoni háborúk során 1800. szeptember 14-én a Hajdú és a Jászkun Kerületek közösen kezdték meg egy nemesi felkelő huszárezred („Nádor Ispányi Regement") felállítását, amit 1801. december 5-én a sorhadi huszárezredek közé soroltak, 12-es sorszámmal. Ezredtulajdonosi méltóságát Magyarország mindenkori nádora kapta, s az ezred legénységi állományát 1867-ig a jászkun Kerület lakossága adta. 22 Az ezredet szervezésekor - József nádor segítségének köszönhetően - a császári-királyi hadsereg Óbudai Monturs Comissiója látta el egyenruhával, felszereléssel és fegyverrel. Az egyenruha szabása megegyezett a sorhadi huszárokéval, a jászkun-huszárok a fekete csákó mellett világoskék egyenruhát viseltek fekete-sárga zsinórzattal, fehér gombokkal, huszártarsolyuk hasonlatos volt a többi ezredéhez (rajta az uralkodói névjellel). A tisztek „rókatorkos" mentéje, ezüst sujtásos zsinórozása jóval díszesebbé tette egyenruhájukat. Hadijelvényként 1801-ig a redemptionális zászlókat használták. 23 Az ezred négy szabályos 1792 M osztályzászlót kapott Érsekújvárott 1801-ben, amelyek 1815-ben Párizst is megjárták. 1833. szeptember 29-én négy új, 1816 M szabályos lovassági osztályzászlót kaptak, melynek fölszentelési ünnepségén maga József nádor is jelen volt. Az öreg, golyószaggatta, lőporfüstös 1792 M osztályzászlókat a Jászkun Kerület fővárosába, Jászberénybe küldték megőrzésre (egy példánya viszonylag 19 A XIX. század első felében is többször rukkoltak ki banderistáik a nádor és az uralkodó fogadására, utoljára 1867-ben, a koronázás alkalmával állott össze a Jászkun Kerület bandériuma. 1845-ben, a redemptio centenáriumán József nádortól a Kerület három új zászlót kapott. Mindhárom fennmaradt, egy a jászoknál, egy a nagykunoknál, a kiskunok zászlaját a Hadtörténeti Múzeumban őrzik, It. sz.: 0333/zl. Törzslapja szerint: ,A"yaga: Zöld selyem, három szabad szélén arany rojtozás... Jobboldali lapja: Középen József nádor arcképe olajjal fetve, körülötte „József Cs. K. Fő-Herceg, Magyar Ország Nádora Jászok, Kunok Grófja és Bírája." - felírás. Baloldali lapja: Középen kivont szablyával és csipőretett kézzel álló huszár, olajjal festve, körülötte ,A Szabad Kis Kumok Kerületének Cimere" - felirás. A cimer fölött „845" szám. Tartozéka: 256 cm. hosszú rud /:Vasalva:/ lapos zászlócsucs, egyik oldalán Magyar Korona". 20 Botka: i. m. 172. 21 Közli Botka: i. m. 199-200. - Fejviselet tiszteknek: nyuszt kalpag kócsagtollal, legénységnek: fekete süveg kócsagtollal és ezüst paszománnyal. Egyenruházat: (a posztó színe: világoskék, zsinórozása és gombozása: ezüst) rókaprémes mente, ujjatlan dolmány, szűk magyar nadrág. A tarsoly vörös posztó alapanyagú volt, ezüst paszománydísszel szélein, közepén a magyar Szent Koronával. A kordován csizma fekete bőrből készült, ezüst díszekkel és sarkantyúval. Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas Város történetéhez. 3. kötet. Kiskunhalas, 1926. 296. 22 Berkó: i. m. 113-116.; Treuenfest, Gustav Amon Ritter von: Geschichte des k. k. 12. Hussaren-Regiments. Wien, 1876. 296-300. 23 Botka: i. m. 133-135.; Illyés Bálint - Illyés Katalin: Kiskunsági hadtörténeti adalékok a napóleoni háborúk végéig. Cumania, VI. Kecskemét, 1979. 71; Nagy Szeder: i. m. 303.
