Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - CSIKÁNY TAMÁS: A "vörös sipka", mint a kollektív helytállás jelképe

ször zajos ellentét, sokszor verekedés lett. Ez az ellentét vezetett oda, hogy a két zászlóalj külsőségekben is különbözni kívánt egymástól. A 9. őrizte vörös sapkáját, a 3. pedig fehér kakastollat tűzött a fejfedőjére. A strázsai ütközetben a 9. honvédzászlóalj két százada vett részt. A harcok kezdetén a 2. század közkedvelt parancsnoka Fáy Gyula hadnagy halálos lövést kapott, mely annyira felbőszítette a vörös sapkásokat, hogy kegyelmet nem ismerve vetették magukat a küzdelembe. A helység elfoglalása után a védőőrség szinte teljesen elpusztult. Ugyancsak jelentős szerepet játszott a zászlóalj négy százada az Ördöghida elleni támadásban is, ami szintén sikeres volt. December 3-án Fehértemplomon, a zászlóaljparancsnokságot akkor ellátó Maderschpach Ferenc őrnagy a következő levelet fogalmazta a hadügyminisztériumnak: „Az egész zászlóalj kérése folytán kénytelen vagyok azon kérésemet előterjeszteni, hogy miután a zászlóalj alakulásától fogva veres fövegnek neki szokott, és ezalatt a név alatt - veres sapkás - e vidék ellenei előtt rémületes, - nemcsak - de e név alatt ismeretes szerte kedves hazánkban is, - annálfogva szerény kérelme e zászlóaljnak abban központosul, lenne kegyes a Tisztelt Hadügyminisztérium e zászlóaljnak veres csákókat készíteni, s ez által e zászlóalj vitéz és hazánkhoz lángoló hü honvédéinek e szolgálat útján tett forró óhajtásaikat teljesítve eszközölni azt - hogy elhíresült veres fóvegeik alatt ezentúl még vitézebbé lehessenek."

8 Maderschpach a kérelmet szolgálati úton küldte, így ezt véleményezte az illetékes szegedi 4. hadmegye vezetője, Hadik Ágoston alezredes, amiből kiderül, hogy miért ekkor fogalmazta meg kérését a zászlóalj. Erre az időszakra készültek el az előírásszerű csákók, így esedékessé vált a zászlóalj ellátása ezen fejfedőkkel. Ekkor még nem merült fel, hogy a zászlóalj katonái csákót egyáltalán ne viseljenek, így „csupán" annyi engedményt kértek, hogy az ne fekete, hanem vörös legyen. Mindenesetre a kérelmet Hadik a minisztérium elnöki osztályának december 12-én támogatólag küldte tovább azzal, hogy a kész csákókat elküldheti másnak is. A minisztérium illetékes osztálya szinte postafordultával válaszolt. A december 16-án elküldött válasz szerint helyt adtak a zászlóaljparancsnok kérésének, és közölték vele, hogy intézkedést küldtek Szölényi József őrnagynak, az Országos Ruhabizottmány főfelügyelőjének vörös csákók készíttetésére. Ezen intézkedést valóban még ugyanezen a napon kiadták azzal, hogy „az eredményről ide jelentést tegyen".

9 A csákók ügyéről a továbbiakban semmit sem tudunk, viszont a zászlóalj vörös tábori sapkájában tovább öregbítette hírnevét, persze nagy „küzdelemben" a szegedi fehértollasokkal. A honvédek nehéz helyzetbe kerültek, melyből végül sikerrel, győztesen kerültek ki, mint például december 15-én éjjel Jarkovác faluban,

10 és részt vettek sikertelen támadásban is, miként 1849. január 2-án Pancsovánál, amikor „csak a 9-ik zászlóalj őrzi meg nyugalmát; lépésenként hátrálva képezi ez a futó sereg utóvédjei..."

11 A következő év vészterhes hetekkel, hónapokkal indult. Az osztrák seregek elfoglalták az ország kétharmad részét, az országgyűlés és az országot irányító Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe, a hadianyaggyárak Nagyváradra költöztek. Ebben a helyzetben csak egy lehetőség maradt: minden erőt összpontosítani, és megpróbálni egy nagyszabású támadó hadjáratot indítani. Ennek előkészítése valóban megkezdö8 Magyar Országos Levéltár, Hadügyminisztérium. Általános iratok. H 75. 1848: 11666. sz. 9 Uo. 10 A legenda szerint a már pihenni tért zászlóaljakat kakas ébresztette a váratlan szerb támadáskor, így volt lehetőség azt visszaverni, és ezután ezért hordtak a 3. zászlóalj katonái fehér tollat. 11 Hofjmann: i. m. 33.