Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - KREUTZER ANDREA: A hadsereg identitástudatának tükröződése a nyomtatott dokumentumokban (1868-1918)
KREUTZER ANDREA A hadsereg identitástudatának tükröződése a nyomtatott dokumentumokban (1868-1918)* A Habsburg Birodalomban az állandó hadsereg felállítását követően, a XVIII. században jelent meg a katonai önreprezentáció. Míg korábban ennek csíráit, a hadsereg testületként való megnyilvánulását a hadvezérek, a sereget vezető uralkodók politikai propagandája és reprezentációja jelentette, ekkorra az önálló életre kelő, sokoldalúan szabályozott, adminisztratív gépezettel rendelkező szervezet is rendszeresen „megfogalmazta önmagát". Erőteljessé vált az összetartozás és az elkülönülés hangsúlyozása kifelé és befelé egyaránt. A hadsereg adminisztratív és bürokratikus szervezetként az államapparátus része, egyszersmind „állam az államban". Ez tükröződik az OsztrákMagyar Monarchia fegyveres testületeinek működése során keletkezett különböző kiadványokban is. 1 Az alábbiakban a kiegyezéssel megszületett önálló magyar királyi honvédség létrejötte és a Monarchia felbomlása közötti időszak elemzésére szorítkozom. 2 * Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani Meggyes Anita papír- és könyvrestaurátorunknak, aki a kiállításon látható, az előadás és e cikk illusztrációjaként szereplő müveket bemutathatóvá tette és Szikits Péter múzeumi fényképész kollégámnak. 1 Különösen nagy a reneszánsz és a barokk-rokokó reprezentáció hazai és nemzetközi irodalma, ennek felsorolása önálló publikációt tenne ki, így ettől eltekintek. Hasonlóképp tekintélyes az állandó hadseregek létrejöttével foglalkozó irodalom is. - A Hadtörténeti Múzeum alábbiakban hivatkozott kiállításainak részletesebb adatait lásd: Kincses Katalin Mária: A Hadtörténeti Múzeum kiállításai (1991-2000). In Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 3. Budapest, 2001. (A továbbiakban: Értesítő 3.) 221-246. és a HTM Könyvgyűjteményének (a továbbiakban: Kvgy) Adattárában. 2 1868. évi 40. tc. A véderöről; 1868. évi 41. tc. A honvédségről; 1868. évi 42. tc. A népfelkelésről. - A magyar királyi honvédségre vonatkozó legáltalánosabban használt kötet, további hivatkozásokkal: Berkó István (szerk.): A magyar királyi honvédség története 1868-1918. Budapest, 1928. A huszárságról és a honvéd lovasságról legújabban: Ságvári György - Somogyi Győző: Nagy huszárkönyv. Budapest, 1999. (Németül: Das Buch der Husaren. Budapest, 1999.); Zachar József (szerk.): A magyar huszár. Budapest, 2000. (Angolul: The hungarian Hussards. Budapest, 2000.); Ballá Tibor: A magyar királyi honvéd lovasság 1868-1914. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum millenniumi könyvtára, 1. kötet. Budapest, 2000. Az állandó hadsereg létrejöttével állandósuló szimbólumokról és az ezt követő korszak magyar katonai jelképeiről a jelen köteten kívül legutóbb lásd: Ságvári György: A „császár ruhája". (Osztrák-magyar uniformis a Ferenc József-i korban). In Limes, 1997. 3. sz. 29-57.; „Híretek együtt él velünk..." Emlékkiállítás a magyar királyi Honvédség megalakulásának 125. és a Hadilevéltár és a Hadimúzeum létrejöttének 75. évfordulója alkalmából. A Hadtörténeti Múzeum kiállítása, 1993-1994. Rendezte Cs. Kottra Györgyi, Makai Ágnes, Szijj Jolán, Szoleczky Emese.; Kard és koszorú. Ezer esztendő katonai jelképeiből. A Hadtörténeti Múzeum millenniumi kiállítása, 2000-2001. Rendezte Cs. Kottra Györgyi, Baczoni Tamás, Kreutzer Andrea. Továbbá: Cs. Kottra Györgyi - Kreutzer Andrea - Baczoni Tamás - Toll László: Kard és koszorú. Ezer esztendő katonai jelképeiből. Kiállításvezető. Budapest, 2000. (Angolul: Sword and Wreath. Hungarian Military Symbols of the Last Millennium. Budapest, 2001.) (A továbbiakban: Kard és koszorú.); Rácz Árpád (szerk.): Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Buda-