Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Ravasz István: Emlékmű Verecke híres útján

Az esemény apropóját az 1919. június 24-i budapesti ellenforradalomra (a fogalmat a Horthy-rendszer maga használta így!) emlékező országos ünnepségek adták. Ezen túlmenően az újjáavatás Kárpátalja Magyarországba történő betagolásának eseménysorozatába illeszkedett:

14 - június 20-án Beregszászon tartották meg a vármegyei törvényhatóságok ünnepélyes alakuló díszközgyűlését; - június 20-ától kezdődően az Országgyűlés sorra alkotta a Kárpátaljára (és az 1938-as első bécsi döntéssel visszatért Dél-Felvidékre) vonatkozó törvényeket, rendeleteket; - június 25-én lezajlott az újjáavatás a Vereckei-hágóban; - június 28-án Horthy Miklós kormányzó kinevezte a Kárpátaljai Terület kormányzói biztosává báró Perényi Zsigmond koronaőrt; - június 30-án a Kárpátaljáról (és a Felvidékről) behívott képviselők ünnepélyesen bevonultak az Országgyűlés Felsőházába és Képviselőházába; - július 6-án Kárpátalján megszűnt a visszacsatoláskor átmenetileg bevezetett katonai közigazgatás; - július 7-én Perényi báró átvette a közigazgatás vezetését a katonai közigazgatás (volt) irányítójától, vitéz Novakovszki Béla tábornoktól. Ismét a történelmi változások sodrában 1944 őszén az addig az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalban védekező magyar 1. hadsereg visszavonult Kárpátaljáról. Az V. hadtest 13. gyaloghadosztályának arcvonalszakaszán a Vereckei-hágó térségéből a Latorca-völgy irányába a szovjet 95. lövészhadtest csak október 17-én, a visszavonulás megkezdése után újította fel támadását. Az emlékmű(vek) sorsa ismét bizonytalanná vált. Az 1939-ben visszahelyezett Kóródy-féle emléktáblát Bálint Mihály honvéd százados leszerelte, s egy szekéren szénába ágyazottan az anyaország belsejébe hozta. Itt, hogy megóvja a háború viszontagságaitól, hátrahagyta egy plébánián.

15 Ez alkalommal maga az obeliszk sem élte túl az újabb hatalom (1945. június 29-én Csehszlovákia átadta Kárpátalját a Szovjetuniónak) berendezkedését: jelenleg csupán talapzata látható. Korábbi ismereteink alapján a gránitoszlop ledöntésére már 1944-1945 folyamán sor került, de egy újabb keletű visszaemlékezés szerint az még állítólag 1955-ben is állt, s csupán a magyarországi forradalom eltiprására induló szovjet csapattestek rombolták le.

16 14 Bereg-Ugocsa k.e.k. Varmegyék Hivatalos Lapja, 1939. VI. 09. rendkívüli szám; Pesti Napló, 1939. VI. 27., 6., 12. p.; 1939. VII. 01., 2., 9. p.; 1939. VII. 07., 5. p. 15 Várady-Sternberg János professzor kutatásai (Ungvári Állami Egyetem); Benda Györgyné és Bálint Mihály özvegyének (cím a szerzőnél) szóbeli visszaemlékezése. 16 Pobránszki Józsefné (Beregszász, cím a szerzőnél) visszaemlékezése szerint.