Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben
a „Hétről-hétre" elnevezésű, a heti tárca szerepét betöltő rovatban a szerkesztő tréfásan számolt be a heti eseményekről; az ezred történetéből vett epizódokat „Az ezred krónikás könyvé bői" Petrik Ernő százados írásai által ismerhették meg a katonák; a kitüntetettek névsorát „Az ezred aranykönyvéből" című rovatban közölték. Az újság eladásából származó jövedelem ugyancsak az elesett katonák özvegyeinek és árváinak támogatására létrehozott segélyalapra került befizetésre. A 10-es Honvéd számonként közölte az alap elszámolásait, név szerint feltüntetve az adományozókat a „10-es hősök árvái" című rovatban. A halott bajtársakról a „Fehér fakeresztek" című rovatban emlékeztek meg. A „Mi újság nálunk?" rovatban a front eseményeit, a JVÍi újság majdnem nálunk ?" a kiképzőcsoport, a „Mi újság otthon ?" cím alatt pedig a pótzászlóalj híreit közölték. „Az ezred adomáskönyvéből" című rovat az ezred katonáinak jó kedélyéről, humoráról tanúskodik. „A Vörös-kereszt és vidéke" rovatot a segélyhelyek és a beteggyűjtő híreinek tartották fenn, míg „Az irodalom és művészet" rovatban az ezred művészeinek, íróinak, költőinek műveit ismertették. A „Sportrovat" mellett volt „Szerkesztői üzenet" is. A lap miskolci kereskedők és iparosok hirdetéseivel zárult. 30 Az újságokban szereplő írások tehát a háborúhoz, a katonaélethez és az egyes ember életéhez kapcsolódtak. A tábori újságok cikkei a háború élményére és hatására születtek; s a szerkesztés és az anyaggyűjtés is mindig a fronton történt. A lapokban közölt írások, tárcák, versek irodalmi értéke változó, színvonaluk vitatható. Mégis a jó és a rossz verseket egyaránt leközölték, „mivel a költői hajlamú katonák szárnypróbálgatásai a bajtársak körében nagy érdeklődéssel és tetszéssel találkoztak, számos olyan költeménynek is helyet kellett adni, amelyek bizony nem tarthattak számot arra, hogy valamikor majd irodalmi tankönyvekbe felvétessenek, de az akkori viszonyok között és az ottani olvasóközönségre mégis mély hatást gyakoroltak". 31 A fejlett nyomdatechnikával készített újságokban a szerkesztők a szöveget illusztrációval egészítették ki, és tették azokat még „újságszerűbbé", még színesebbé. Az ezred jellegzetes és híres alakjairól, tisztikarának és legénységének tagjairól készített karikatúrák, a rovatok és a különböző írások tartalmára utaló kisebb rajzok törték meg a szöveges részeket. Gyakran az ezred életével összefüggő, fontosabb eseményekről, pl. magas rangú katonai vezető szemléjéről vagy tiszti csoportokról készített fényképek egyaránt helyet kaptak a lap oldalain. 32 A 10-es Honvéd illusztrációit pl. Kövér Gyula 33 festőművész készítette. Lisd A 10-es Honvéd számait. Molnár 1933. 9. p. A 10-es Honvéd, 1918/6. szám. 1-2. p. Életrajzi adatokat nem találtam.