Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben
dott." 7 A tábori újság megvan. A Múzeum Könyvgyűjteményében őrzik, címe: Tábori újság a 145. dandár katonái számára. 8 Több lapról Lukács csak közvetve értesült, szóbeli közlés alapján írta le azokat. Sok ezred-, illetve hadifogolyújság volt/van magántulajdonban - a szerző, ha ismerte is a lap lelőhelyét, feltüntette azt a leírások végén. Ezek többsége az 1942. évi kiadás óta eltelt évek alatt, ha nem kerültek közgyűjteménybe, mára már bizonyosan elkallódtak. Gondot okozott tehát az adatoknak és maguknak a forrásul szolgáló újságoknak a hiánya, illetve csekély mennyisége. A levéltárakban, könyvtárakban általában egyegy található csak az újságok számaiból, így lehetetlen megállapítani, hogy az adott lap mikor indult, mikor jelent meg első és utolsó száma, összesen hány száma lehetett, milyen időközönként készítették el őket, miről írtak benne, ki(k) volt(ak) a szerkesztő(k), munkatárs(ak) stb. A kérdésekre az alakulatok történetének teljes feldolgozása után talán választ kaphatunk. A legtöbb fennmaradt, a kutatók számára is elérhető lap többnyire szűkszavúan ír ezekről az adatokról. Gyakori, hogy fel sem tüntetik a szerkesztő, a kiadó, az illusztrációkat készítő személyét, vagy csak kereszt-, illetve beceneveket adnak meg, és sokszor csak a tábori postaszám szerepel kiadási helyként. Kivételek azonban itt is akadnak. Fennmaradt egy-két olyan világháborús napló, amelynek szerzői maguk is részt vettek tábori újságok szerkesztésében, vagy éppen ők maguk voltak a szerkesztők. 9 Érdekes epizódokat említ a przemysli tábori újság történetéről, kiadási körülményeiről Molnár Kálmán - az egyetlen olyan szerkesztő, aki fontosnak érezte, hogy az utókor megismerje az általa szerkesztett lapot. 10 Hogy valójában mennyi tábori újság létezhetett az I. világháború idején, nagyon nehéz megítélni. Lukács József is tisztában volt azzal, hogy bibliográfiájában a valóságban létezőknek csak egy töredékét ismertette és vette számba. Az I. világháborús magyar nyelvű tábori újságok előzményének az 1848-1849es szabadságharc katonai sajtóját kell tekintenünk. A katonai eseményekről szóló beszámolókat, harctéri jelentéseket tartalmazó, az ellenséges propaganda ellensúlyozására és a katonák lelkesedésének fenntartására kiadott lapok jelentették a magyar katonai sajtó kezdetét. Kolozsvárott jelent meg a Honvéd (1848. december 28-1849. augusztus 14.) című lap, amely naponta közölte a legfrissebb harctéri híreket és haditudósításokban számolt be a honvédsereg győzelmeiről és vereségeiről. 7 Lukács 1942. 103. p. 8 HTM Könyvgyűjtemény. Y 149. 9 Jámbor Lajos, „A Négyes Honvédek Háborús Lapja" szerkesztőjének naplóit és feljegyzéseit a HTM Kéziratos Emlékanyag-gyííjteményében őrzik. Sassy Csaba A 10-es honvéd című lap munkatársának háborús visszaemlékezése Hét ország frontján címmel jelent meg Miskolcon 1930-ban. 10 Molnár Kálmán: Magyar élet és magyar irodalom. Przemysl, 1914/1915. Eger, 1924. (A továbbiakban : Molnár 1924.) és Molnár Kálmán egyetemi tanár összegyűjtött kisebb tanulmányai és cikkei II. Háborús emlékek. (A Tábori Újság) Pécs, 1933. (A továbbiakban: Molnár 1933.)
