Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Baczoni Tamás: A Magyar Királyi Honvédgyalogság személyi felszerelései (1869-1914)

kon olajfestékkel festett „T" betűvel jelölték meg, amit 1913-tól hímzett jelölés váltott fel, mert a festék a mosás során lekopott.

51 A kétféle takaró - téli és nyári - között mindössze annyi különbség volt, hogy a téli takarót két nyári takaróból varrták össze. A honvédség takarókkal való ellátása kezdetben nem volt éppen tökéletes, legalábbis erre enged következtetni a budai honvédkerületi parancsnokság által a honvéd főparancsnokságnak küldött átirat, amelyben az olvasható, hogy 1869 telén „a téli takarók hiánya miatt a legénység a hideg beálltával saját védelmére a kincstári köpönyeget is - ezen értékes ruházatot - takaróul használni kényszeríttetett".

52 Gyalogsági ásók A közös hadsereg részére már 1869-ben rendszeresítették a Linnemann-féle gyalogsági ásót, amelyet Európa számos hadserege használt, Franciaországtól Németországon át Oroszországig.

53 A honvédség meglehetősen lemaradt e fontos eszköz használata terén, hiszen a honvédelmi miniszter 1874. május 26-án még a következőket írta a honvédség főparancsnokának, József főhercegnek: „Császári és királyi Fenség! Miután a Linnemann féle ásók a közös hadseregnél rendszeresítvék, kérdés merült fel az iránt, miszerint tekintve a törvényszabta rövid szolgálati időt, ...ezen ásók rendszeresítése nálunk szükségesnek mutatkozik-e? Ennek folytán van szerencsém Császári és királyi Fenségedet tiszteletteljesen felkérni, méltóztassék abbeli bölcs nézetét velem közölni, vájjon ezen ásóknak rendszeresítése s ennek következtében egy bizonyos időtartamnak szükségszcrüleg a beásási ügyesség elsajátítására leendő fordítása által nem koczkáztatnék-e a főkellék gyanánt tekintendő általános kiképeztetés, s ennélfogva honvédségi sajátságos viszonyainkat tekintve, - tekintve továbbá hogy a szóbanforgó ásók beszerzésére szükségeltető költségek fedezése is ez idő szerint nehézségekbe ütköznék, okvetienül szükségesnek méltóztatik-e tartani azt hogy a Linnemann féle áscSk honvédségünknél épugy - mint a közös hadseregnél - rendszeresíttessenek."

54 Az irat borítólapján olvasható egy ezt kiegészítő vélekedés: „.. .ezen ásók a honvédségnél már azért sem volnának rendszercsítendők, mivel ezek kezelésére szükséges ügyesség és akarat hiányában csak a legénység terhelését fokoznánk a nélkül, hogy adandó alkalommal annak előnyeit felhasználhatnánk."

55 51 RK 1913. 204. p. 52353/7. körr. 52 HL HFP 1. d. 1869. eln. 233. 53 AAV 1871. 54. p. 54 HL HFP 17. d. 1874. fp. 1119. 55 Uo.