Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Baczoni Tamás: A Magyar Királyi Honvédgyalogság személyi felszerelései (1869-1914)

Kulacsok Az 1869-ben bevezetett tábori palack, ami üvegpalackból, bádogborítékból, kupakból és fűzőzsinórból állt, a közös hadsereg Feldflasche-jának mintájára készült.

28 Egy 1874-ben kelt körrendelet tudósítása szerint kezdetben csak az üvegpalackokat adták ki a honvédgyalogságnak, a bádogborítékokat nem: „A honvédgyalogsági tábori palaczkok... mindaddig a kenyértarisznyában hordandók, míg a honvéd zászló-aljak is oly bádogboritékokkal lesznek ellátva, mint a milyenek a honvéd lovas századoknál már készletben vannak..."

29 A sebesültvivők és a gyógyszolgák részére a tábori palack mellé egy ónozott vasbádogból készült 1 literes segélyhelyi kulacsot is rendszeresítettek. A kulacsokat eredetileg a császári-királyi hadsereg vadászalakulatainál alkalmazták még a negyvenes években. Használatát a nyolcvanas években megszüntették, helyette egy másik tábori palackot adtak ki. 1888-ban a tábori palackot a tábori kulacs váltotta fel. Ónozott acélbádogból készült, űrtartalma pedig - akárcsak elődjéé - fél liter volt. A kenyérzsákban kellett hordani, a kulacszsebben (illetve korábban a sárgaréz kapocsra akasztva) csak a sebesültvivők akasztották zsinegen a bal mellre a részükre kiadott második kulacsot. Egy 1903-as ruhagazdálkodási utasítás „tábori kulacsokhoz való posztóboríték"-okat is említ,

30 ezeket az alosztályok belgazdasági eszközökből maguk voltak kötelesek előállítani, elrongyolódott egyenruházati cikkek posztójából. A posztóboríték a kulacsok ütődés elleni védelmét és jobb hőszigetelését biztosította. A honvéd főparancsnokság adlátusának (a főparancsnok helyettese) 1898. július 6-án kelt átirata szerint, Pozsonyban tartott szemléje alkalmával azt jelentették, hogy a tábori kulacsok nem megfelelőek, mire jelentést kért ez ügyben, s az alábbiakban összegezte a beérkezett információkat: „1. az ital meleg időjárásban hamar átmelegszik és megromlik, 8-10 fok hidegben megfagy 2. a czinezés hamar feloldódik, ezért hamar rozsdásodnak 3. a rozsdásodás ellen mit sem lehet tenni, mert nem lehet kitörülni 4. gyakran kellene czinezni, de ez drága (7-15 krajczár) az átalányból nem telik és nincsen arányban a kulacs 22 5

/

10 krajczáros árával 5. belülről tisztítani nem igen lehet 6. az alsó, összeforrasztott szélei szétválnak 7. a tábori kulacsok jelenlegi előállításukban hadi czélokra nem alkalmasak."

31 28 AAV 1871. 56. p. 29 RK 1874. 141. p. 35834/III. körr. 30 G-17. 99. p. 31 Hadtörténelmi Levéltár, Honvéd Főparancsnokság iratai (a továbbiakban: HL HFP) 368. d. 1898. fp. 2077.