Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Baczoni Tamás: A Magyar Királyi Honvédgyalogság személyi felszerelései (1869-1914)

A honvédség használatában álló további szíjneműek a köpeny- és málhaszíjak, amelyek a különböző ruházati és felszerelési cikkek hátbőröndhöz (illetve tölténybőröndhöz, derékszíjhoz) erősítésére szolgáltak. A málhaszíjak egyszerű egytüskés csattal készültek, a köpenyszíjakból bevezettek egy két egytüskés csattal ellátott változatot is. Kezdetben a szíjneműeket feketítették és lakkozták, az utóbbit azonban 1874-ben miniszteri körrendelet tiltotta meg

18 a koronaőrség kivételével az egész honvédségnek, és a következő utasítást mellékelte a megfelelő feketítés és zsírozás mikéntjéről: „Utasítás a gyalogsági új szíjneműek első befeketítésére nézve. A befeketítendő szíjazatot előbb tisztára le kell kefélni, mire az, az alább leírt módon készítendő berzseny-festékkel, ezután vasfestékkel bekenendő, továbbá megzsírozandó és végre megsimítandó. A berzsenyfesték készítésénél 100 darab teljes szíjazatra; 8 lat (14 dkg) kék berzsenykivonat és 4 lat (7 dkg) fehérített hamuzsír, 6 itcze (4.24/100 liter) felforrasztott lágy vízbe tétetvén, ebben addig keverendő, míg teljesen föl nem olvad. A vasfestéknek ugyanazon mennyiségű szíjazatra való készítésénél, bádogedénybe 3 font (1.68/100 kgr) régi vasdarabokra 4 itcze (2.82/100 liter) megsavanyodott sör töltetvén, e keverék hat napon át, naponként kétszer jól fölkeverendő. Ha e két festék készen van: akkor előbb a berzsenyffesték lészen tiszta kefével - a szíjazatra kenendő, és ha a bőr azt ismételt erős bedörgölés után teljesen beitta: akkor a vasfestéket kell - más tiszta kefével - a szíjazatra kenni. A befestés végeztével 100 darab teljes szíjazatnak megzsírozására: 16 lat (28 dkg) tiszta sótalan fagygyú fölolvasztandó, ebbe szintannyi minél csekélyebb üledékű finomított halzsír töltendő és jól összekeverendő. E zsiradékot vászon-rongygyal kell könnyedén a szíjazatra kenni, s a mint az ezen megszikkadt, a fölösleget a bőrről más száraz rongygyal ledörgölni. Végre a szíjazat valamely sima eszközzel (például pohárfenékkel) kellő mérvben megsimítandó."

19 1909-ben „a legénységi fölszereléshez tartozó bornemű czikkeknek és bőralkatrészeknek kizárólagos természetes barna bőrből való készítését" rendelte el a 13628/ eln. körrendelet második pontja,

20 vagyis ettől kezdve a szíjneműek feketítése megszűnt. Kenyértarisznyák A honvédségnél elsőként rendszeresített kenyértarisznya megegyezett a közös hadsereg fehérítetlen zsávolyból készült Brotsackjával.

21 Hordszalagját nem lehetett állítani, hanem hatféle méretnagyság szerint készült, 110-130 cm hosszúságban. RK 1874/4. sz. (Oldalszám nélkül.) 38261/III./1873. körr. Uo. Melléklet. RK 1909. 1. p. 13628/eln./1908. körr. AAV 1871. 54. p.