Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Galván Károly: Honvédzenekarok felállítása 1896-ban

GALVÁN KÁROLY Honvédzenekarok felállítása 1896-ban Szervezeti háttér A m. kir. honvédséget az 1867. évi kiegyezés után az 1868. évi XL. (a véderőről) és a XLI. (a honvédségről) törvénycikk értelmében állították fel, kimondva, hogy a honvédség „a fegyveres erőnek kiegészítő része"", s felhasználhatják „háború idején a hadsereg támogatására és belvédelemre, békében kivételesen a belrend és a biztosság fenntartására is".

1 Kezdetben csak két fegyverneme volt: a gyalogság (82 zászlóalj) és a lovasság (28 huszár- és 4 dzsidásszázad). Megszerveztek néhány, a katonai életben feltétlenül szükséges szolgálati ágat is (orvosok, hadbírák, hadbiztosok, számvevők, állatorvosok és különféle mesteremberek). A honvédség békelétszáma a felállítását követő években igen minimális volt, csupán a hadilétszám kereteit képezte, és csak nagy nehézségek árán tette lehetővé a belszolgálat ellátását, valamint a hadikészletek gondozását. Az 1890. évi V. törvénycikk a honvédségnek állandó évi újoncjutalékot biztosított (12 500 fő).

2 1886-ban a gvalogoszászlóaljakat féldandárokba vonták össze, majd ezeket 1890-ben ezredekké szervezték át. A honvédség legfelső vezető szerve a honvéd-főparancsnokság volt, amely a teljes kiképzést és a katonai szolgálattal kapcsolatos ügyeket vezette és ellenőrizte.

3 A honvédség szervezéséről alkotott XLI. tc. a Magyar Szent Korona országait hat kerületre osztotta, de 1871-ben már hétre szaporodott a kerületek száma, és 1876-ban alakult ki a több mint három évtizedig érvényben maradt beosztás: budapesti L, szegedi II., kassai 111., pozsonyi IV., székesfehérvári V., kolozsvári VI. és zágrábi VII. honvédkerületi parancsnokság.

4 A honvédkerületi parancsnokságok a területükön elhelyezett és onnan kiegészített csapatok a felett a katonai, a katona-közigazgatási, az egészségügyi és a gazdászatkezelési szolgálat, továbbá a fegyelmi fenyítőhatalom ellenőrzését végezték.

5 1 1868. évi XLI. törvénycikk. 1. §. 1868-ik évi Országos Törvénytár, 22. sz. 176. p. 2 Galván Károly: A m. kir. honvédség (1868-1918) békeruházati emlékanyaga. Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Budapest, 1971. 229. p. 3 A m. kir. honvédség szervezetéről és annak változásairól. Lásd Berkó István (szerk.): A magyar királyi honvédség története 1868-1918. Budapest, 1928. 54. p. 4 Berkó: i. m. 55. p. 5 Berkó: i. m. 84., 87. p.