Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

bécsi g)oíjteményeknek adták át. A millenniumi kiállításra mégis 215 különféle magyar fegyver került. }y

A magyar fegyverek sorát a X VI. századbeli sodrony-pánczélingek s a XVI. és XVII. századbeli magyar huszárvértezetek nyitják meg. Ez utóbbiak a hadszertár 1579. évi számadási könyvében fordulnak elő először, amikoris Haberle Boldizsár és Zeis Jánosfegyverkovácsok Bécsújhelyből hat darab ilyen vértezetet szállítanak minta gyanánt, darabját 7 forintjávaV

m Az 1590-es könyvek 303 ilyen vértről tesznek említést. Magyar vonatkozású anyagot találtak Klagenfurtban a Rudolfinumban és a Historisches Museumban, Salzburgban a Caroiino Augusteum Múzeumban, az ambrasi és vöttaui várkastélyban. Ez utóbbiban családi kapcsolatok révén őrizték Zrínyi Miklós párpisztolyát, karabélyát és egy pajzsát. De itt találták a huszárcsákó egy kezdeti formáját, a csákósra vágott kucsmát is. Felkeresték 1894-ben azt a lembergi történeti kiállítást, amelyet a lengyelek rendeztek, s amelyen több Báthory-emléket állítottak ki. A lembergi Lozinsky gyűjteményben a számos Báthory-tárgy között arcképe, valamint az Aranygyapjas Rend lánca található. Legértékesebb darabjáról így szól a beszámoló: „Brigantine [lengyelül: Karacenaj mely bőrkabátra erősítettaczélból készült s halpikkelyhez hasonló pikkelyekből áll, gallérral s a két vállon antik formákra emlékeztető oroszlán maszkokkal díszítve... A hasonló mívű kerek sisak orrvédő vasának cartauchában Báthory István czimere arannyal bevert következő betűkkel. S. D. G. R. P. [Setphanus Dei Gratia Rex Poloniae].

,m - Báthory-emlékeket őriztek a krakkói herceg Czartorisky Múzeumban is. Ha számban nem is, de értékben és egyediségében fontos darabok kerültek ki München múzeumaiból, például a Zsigmond magyar király alapított Sárkányrend addig ismert első példánya. Hasonló eredménnyel járt a Germanisches Nationalmuséum (Nürnberg), a Zeughaus (Berlin), ahol Báthory István 2 szablyáját őrizték, a Johanneum (Graz), a badeni nagyhercegi régészeti és néprajzi múzeum (Karlsruhe), a stuttgarti és strasbourgi városi múzeum anyagának áttekintése. A kutatómunka kiterjedt Franciaország néhány múzeumára is. A párizsi Museé d' Artillerie (mai Hadtörténeti Múzeum) őrzi egyik legbecsesebb hadtörténeti emlékünket, Mátyás király halotti pajzsát. A Museé d' Artillerie-t XLV. Lajos idején alapították. Többször elpusztult, végül is a Palais des Invalides-ben kapott helyet, ahová Napóleon helyeztette. Fokkor került a pajzs az isztriai herceg, Jean Bassiere - Napóleon lovasvezére - fegyvergyűjteményéből a múzeumba. Fő anyaga könnyű és tömött hársfa, kívül-belül bőrrel fedve. Külső bőre kezelt - főleg gipsz és enyv felhasználásával -, amelyen festeni, aranyozni, ezüstözni lehetett a vésett díszítéseket. A pajzs középrészén a főcímen, a széleken XV. századi gót arany betűkkel írt invokáció: „Alma Deigenitrix Maria interpelle pro rege Mathia." A pajzson több sérülés nyoma látható, többek között az a lyuk, amely - a monda szerint - annak a szúrásnak a helye, amelyet Mátyás a moldvai hadjáratban kapott, és amely 4 évig kínozta.

41 Uo. 697. p. Szendrei 1893. 293-294. p. Korda Dezső: Mátyás pajzsa Párizsban. - HK 1890. 235. p.