Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

Ugyanebben az évben, március 15-én Aradon megnyitották az ereklyemúzeumot, amelyet a Kölcsey-egyesület kezdeményezett, s a város is felkarolt. Az Aradon kivégzett tizenhárom vértanú honvédtábornok emlékének szánt múzeum anyaggyűjtése olyan eredménnyel zárult, hogy azt „kilencz szobába is alig zsúfolhatták be", végül is a „szerény »emlék-múzeum« helyett a változatos tartalomnak megfelelően »szabadságharczunk emléktárgyainak országos múzeuma« gyanánt nyithatták azt meg a nagy közönség előtt".

23 Mindegyik szoba középpontjában egy-egy vértanú emléktárgyait helyezték el. A legtöbb ereklye Damjanichra vonatkozott. Egy szekrényben Bem két tábori pisztolya látható, míg a harmadik szobában középen foglal helyet az az asztal, melyen Görgei és Paskievich a világosi fegyverletételi szerződést aláírták. Az ötödik „legfőképpen a tizenhárom vértanúnak siralomházi emléktárgyaival vonzza a látogatókat^.

24 A kiállítás bemutatását ekként zárta a tudósító: „Néma meghatottsággal távozunk a gyász-szobából, hogy a VI. szobában elhelyezett Klapka-reliquiákat, az utolsó napig teljes komáromi parancskönyvet, Ihász ezredes lobogóját, a világosi fegyverletételnél emlékül széttépett honvédzászlók darabjait /igen szép három Mária kép/... megszemlélve a VII. szobában sorakozó fegyvereket megtekinthessük.

>m A magyar hadtörténeti emlékek számbavételének nagy lehetőségét az ezredéves kiállítás előkészületei teremtették meg. A páratlanul szép eredmény azonban mégis félsikert jelentett. Az egybegyűjtött hatalmas anyag, nemzeti hadtörténetünk reálisan számba vehető kincsei, csak a kiállítás látogatóinak érdeklődését, gyönyörűségét szolgálhatták, és nem járultak hozzá egy hadimúzeum alapjainak lerakásához. A magyar Hadtörténeti Múzeum létesítésének tervét a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága vetette fel. A javaslatot 1888 decemberében terjesztették a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. Ebben a Múzeum felállítását, de legalábbis egy „magyar hadtörténelem osztály" létesítését kérték. A miniszter egyetértésben a Nemzeti Múzeummal - elrendelte az előmunkálatok megkezdését. Az előkészítő munkálatok két irányban folytak: külföldön és az országon beiül elzárva levő magyar hadtörténeti emlékek megvizsgálására és összeírására, valamint a hasonló külföldi intézmények tapasztalatainak összegyűjtésére. Amikor 1893-ban elkezdődött az 1896-os millenniumi kiállítás előkészítése, reményteljesnek tűnt, hogy ezzel a magyar Hadtörténeti Múzeum alapjainak lerakása is kezdetét veheti.

26 A millenniumi kiállítás előkészítésekor mindenekelőtt a történeti kiállítás gondolatát, majd ennek programján belül a hadtörténeti kiállítás létesítését és programját kellett elfogadtatni. A terv nyolc periódusra osztotta a magyar történelmet (honfog 23 Téglás Gábor: Az aradi ereklye-múzeum. HK 1893. 414-417. p. 24 Uo. 415. p. 25 Uo. 416. p. 26 Rónay-Horváth Jenő: A magyar hadtörténelem az ezredéves kiállításon. HK 1893. 509-536. p. (A továbbiakban: RHJ.) A részletekről Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek az Ezredéves Országos Kiállításon. Budapest, 1896.