Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez
HETES TIBOR '. „... és utódaik dicsőségére is..." ' Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez „Kedves nemzetes hívünk! Kegyeskedünk tudomásodra hozni, hogy néhány év óta nem csekélyfáradság nélkül azon buzgólkodunk, hogy a római császár, a király, a fejedelmek, egyházi és világi nemes urak és más alacsonyabb rendűek, így maguk a haditapasztalat által híressé vált hadvezérek és előkelő óbesterek páncélzatát és fegyverzetét... kézhez kapjuk; és nemcsak saját dicsőségünkre, hanem azokéra is, akik valaha maguk vagy megbízottjuk útján fegyverzetüket odaadják - és utódaik dicsőségére is - hírnevükhöz méltó Örök emlékezetül különös szorgalommal őrizzük egy külön erre a célra épített hadiszertárban... m Valószínűleg az egyik legkorábbi olyan dokumentumot idéztük, amely a magyar hadiemlckek gyűjtéséről szól. A sorokat Ferdinánd főherceg írta az 1590. esztendőben Nádasdy Ferenchez, hogy megszerezze atyja, Nádasdy Tamás palatínus comes - ki „oly vitézül és lovagi módon viselkedett" - páncélzatát és fegyverzetét. A levél megírása és a magyar Hadimúzeum tényleges létrejötte közt azonban több mint három évszázad telt el. A 150 éves török uralom, majd a Habsburg-birodalom politikája egyaránt lehetetlenné tette megalapítását, míg végül a nemzeti törekvések után, az 1918-as polgári demokratikus forradalomban, a visszanyert állami függetlenség keretei közt hívták életre. 2 Am mégis volt valami Budán, ami a kezdetekhez tartozik. A Várhegy peremén, a budavári palota és a Sándor-palota közti területen, az akkor és ma is Szent György 1 A levelet németül közli Hugyecz Antal. HK 1894. 124-125. p. 2 Az alábbi áttekintéshez felhasznált általános irodalom: Bánrévy György: A budai katonai szertár (Zeughaus) 1725-1901. Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1936. V. kötet. Hadimúzeumi Lapok 1925., 1926., 1927. évf., illetve a História 1928., 1929., 1930. évfolyamában megjelenő Hadimúzeumi Lapok számaiban megjelent írások. HK 1917., 1918., 1922., 1923., 1924. évfolyamaiban megjelent írások magyar hadtörténelmi emlékekről külföldi múzeumokban. Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár. Budapest, 1912. Juhász László: Bécs magyar műemlékei. Bécs, 1972. Majláth Béla: Tanulmányok a történelmi kiállításról. Századok, 1887. 435^449., 529-545. p. (A továbbiakban: Majláth 1887.) Sikléssy László: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest, 1919. Szentneményi Béla: Budavár hadiépítészete. Budapest, 1950.
