Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

RESTAURÁTORAINK MŰHELYMUNKÁIBÓL - Meggyes Anita: Egy XIX. századi győri vonatkozású emléklap konzerválása és restaurálása

rendszerét, melynek köszönhetően az ország elsőrangú erőssége lett. A vár ekkor nyert külső jellegét a XIX. század elejéig megtartotta. A XVIII. században, a Rákóczi-szabadságharcot követően békés időszak köszöntött be a győri polgárok életébe. Lényeges fordulópont a város életében az 1743-as év, mikor Mária Terézia császárnő (1740-1780) szabad királyi városi rangot adott Győrnek. A királyi várossá lett Győr külső alakjában is jelentékeny változásokon ment át. A XVIII. század második felében a város mindinkább elveszti hadászati, katonai jelentőségét, s helyette ettől kezdve a békés polgári foglalkozás, a jólét és a művelődés városává válik. A török háborúk után a város megerősítésére a birodalmi kormányzat többé nem fordított gondot, ennek ellenére azonban a XIX. század elején ismét erődítményként vett részt a Habsburgok franciák elleni háborújában. Amikor 1809-ben I. Ferenc Habsburg császár és magyar király (1792-1835) megkezdte a Napóleon császár (1804-1815) elleni háborút, Habsburg József (1776-1847), Magyarország nádora fegyverre szólította a magyar nemességet, amely Győr alatt gyülekezett. A vesztes kismegyeri csata után a franciák ostrom alá vették a várost, elfoglalták a várat, és Napóleon hét helyen felrobbantotta a várfalakat. A vár ezek után elveszítette katonai jelentőségét. A háborús események utáni években, a magyarországi polgárosodás időszakában az iparilag és kereskedelmi szempontból továbbfejlődő és jelentősen terjeszkedő város tovább folytatta a falak döntését. 1820-ban megkezdték a bástyák lebontását, és ezek helyén az emléklapon is megemlített, „ünnepelt" új városkapu és városrész építését.

1 Az emléklap leírása Az emléklap Korányi Márton adományaként 1937-ben került a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe. Mérete 440 x 587 mm, alapanyaga merített papír. A szöveg fekete és piros betűkkel nyomtatott. A szövegtükröt nyomtatott keretbe foglalták, amely stilizált növényi elemekből, egyenes és hullámvonalakból épül fel. A nyomtatott részeken kívül egy laikusnak mondható „festő" ecsetjéből származó temperaképek díszítik a dokumentumot. Az emléklap bevezetése felett kézzel festett ovális alakú, Győr címerének részleteit felhasználó kép, illetve címer látható. A hasított „pajzsban" elöl, kék háttérben a város patrónusa Szent István protomártír misemondó ruhába öltöztetett alakja áll, jobb kezében pálmaágat tartva. Hátul vörösben három világos színű pólya látható (Győr hivatalos címerében ezüstszínű), 1 Jelen történeti áttekintést az alábbi szakirodalom segítségével állítottam össze: Bertényi Iván: Új magyar címertan. Budapest, 1993.; Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Győr Vármegye. Országos Monográfiái Társaság, Budapest, 1896.; Szávai Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. I. kötet. Győr, 1896.