Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Tóth Orsolya: A "Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben

Tartalmi csoportosítás A táborinak is nevezett frontújságokról egy korabeli lap így írt: „Világhírűek ma már a lövészárok újságjai. Katonák készítik ezeket katonák számára. A legtöbb ott készül valóban a lövészárokban vagy legföljebb a megszállott ellenséges terület valamelyik városában. Legnagyobbrészt humoros tartalmúak ezek a katonaújságok, tele vannak pompás, tréfás képekkel. A közönséghez ritkán jutnak el ezek a lapok, mert drága kincsként őrzik a példányokat a katonák."

63 A világháború első három évében szinte minden harmadik 1914—1915-ben mozgósított magyar nemzetiségű katona orosz hadifogságba került. 1917-ben a magyar anyanyelvű hadifoglyok száma megközelítette a félmilliót.

64 A foglyok többsége alkotóerejük és munkakedvük miatt valamilyen elfoglaltságot keresett magának. Volt, aki az orosz nyelv elsajátításával „rövidítette" idejét, mert az orosz írott, illetve nyomtatott betűhöz így lehetett a leghamarabb hozzáférni. A jövőt is szem előtt tartó katonák más nyelveket igyekeztek elsajátítani, franciául vagy angolul tanultak. Sok fogoly a táborokban olyan kiváló nyelvismeretre tett szert, mely későbbi életében nagy előnyére szolgált. Voltak, kik idejüket a körülményekhez alkalmazkodva saját szórakoztatásukra fúrás-faragással, festéssel, rajzolással töltötték. Gyakran pompás, művészi értékű iparművész-munkák készültek a táborokban, eleinte igen kezdedeges eszközökkel. Fa- és csontfaragások, berakások, dobozok, lámpaernyők, képrámák stb. készültek tömegesen az otthoniaknak szánt emlékül.

65 A nagy táborokban a fokozott szellemi szükségletek kielégítésére szinte önmagától fejlődött ki a hadifogoly-tábori újság típusa, melyek tartalmuk szerint lehetnek polgári és forradalmi jellegűek. A világ eseményeiről a foglyok csak a bekerült orosz újságok révén értesültek. Hogy a hírekről mindenki gyorsan tudomást szerezhessen, megindultak az első, polgári jellegű lapok. A lefordított újságcikkeket eleinte kézzel írták,

66 sokszorosításukat önkéntesek vállalták, akik így némi keresethez is jutottak. Később, amikor ezek az újságok közszükségletté váltak, vállalkozó szellemű szerkesztők - mind alkalmi újságírók - kőnyomásos úton vagy írógépen sokszorosították a néhány kopekért árult lapokat. Rövidesen a háborús és a nagyvilági hírek mellett szépirodalmi, művészeti és tudományos cikkek, valamint a fogolytábor belső életével, apró-cseprő eseményeivel foglalkozó írások is napvilágot láttak az újságok hasábjain, a polgári sajtót utánzó stílusban. Az igényesség jegyében amatőr és hivatásos művészek rajzai emelték e lapok színvonalát. 63 Képes Újság, 1917/11. 13. p. 64 Tóth Sándor (szerk.): Magyarország hadtörténete. 2. kötet. Budapest, 1985. 133. p. 65 Baja Benedek - Pilch Jenő - dr. Lukinich Imre - Zilahy Lajos (szerk.): Hadifogoly Magyarok Története I—II. Budapest, é. n. [1930], 107. p. (A továbbiakban: Hadifogoly Magyarok.) 66 Ilyen típusú lap pl. a Mai Hírek.