Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Wehli Tünde: Herzan Ferenc Missaléja a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményében

WEHLI TÜNDE Herzan Ferenc Missaléja a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményében Harrasi Herzan (Hrzan) Ferenc koronabíboros az alapító Szily János utódaként a Szombathelyi Püspökség második püspöke volt. Halála után magánkönyvtára a szombathelyi székesegyházra szállt. Bibliotékáját 1927-ben leválasztották az egyházmegyei könyvtár állományáról, és azóta „Herzan könyvtáraként tartják számon.

1 Herzan Ferenc származása, életrajza és ezen belül egyházi pályafutása a feldolgozásnak köszönhetően ismert.

2 Ezért elég élettörténetéből a szempontunkból fontosabb adatokat kiemelnünk. Herzan Ferenc 1735-ben született Prágában, Hans Adam Herzan von Harras császári kamarás, helytartó és fővadászmester, birodalmi gróf fiaként. Előbb Prágában tanult, majd 1753-tól a római Collegium Hungaricum-Germanicum hallgatója volt. 1769-től a legfőbb római törvényszék, a Rota birodalmi ügyhallgatója lett. 1775-ben Mária Terézia udvari ügyvivővé nevezte ki, s ebben a minőségben segített Szily Jánosnak - akivel már a kollégiumi évek alatt megismerkedett - a Szombathelyi Püspökség megalapításában. 1779-ben nyerte el a bíboros-áldozár méltóságot VI. Pius pápától, 1780-ban pedig Mária Terézia császárnőtől a császári-királyi tejhatalmú miniszteri megbízást és a Protector Germaniae címet. Diplomataként az egyházi kérdésekben eltérő nézeteket valló II. József császár (1780-1790) és VI. Pius pápa (1775-1799) között közvetített. Nagyköveti szolgálatának a francia forradalom 1796-ban vetett véget. Ekkor jövedelme hátrahagyásával menekült Rómából, s rövid grazi tartózkodása után Szily püspökben lelt vendéglátóra. Utolsó diplomáciai feladatként a császári udvar jelöltje, Chiaramonti bíboros, a későbbi VII. Pius (1800-1823) pápává választását kellett előmozdítania. E feladatának eleget tett, s VII. Pius már az 1800-ban tartott velencei konklávét követően szombathelyi püspökké szentelte. Herzan Ferenc négy évig - 1804-ben bekövetkezett haláláig - állt az egyházmegye élén. Herzan a jobbára világi jellegei pálya, valamint a bécsi janzenistákkal való személyes kapcsolatai s a janzenizus és a jozefinizmus iránti affinitása ellenére, életének utolsó éveiben igyekezett eleget tenni az egyházi méltóságából, tisztségéből adódó feladatoknak. 1 Koltai Jenő: A Herzan-könyvtár. Vasi Szemle, 1993. 110. p. 2 Tóth Ferenc: Janzenista művek a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár gyűjteményeiben. Magyar Könyvszemle, 1999. 85. p.