Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig

hárítólapon hátul a kardbojt felerősítésére két egymással párhuzamos kivágást találunk. Mellső része egyenletesen keskenyedve a kosár kengyelét képezi. A kosáron 27 db kör alakú lyukat vágtak. A markolatkupak a fogantyú hátsó részét fedi be és azt a pengenyakkal köti össze. Ezt az összekötést még szilárdabbá teszi a mindkét oldalából előrenyúló, a fogantyúra simuló, legömbölyített végű és a markolatszegecs számára átfúrt l-l markolatlapka. A gőzölt bükkfa markolatot feketére festett halbőr borítja. A hüvelyszáj karikát a száj karikabetét felső végére húzták, s azzal együtt a hüvelybe tolták. A penge lapjai és a hüvely közötti űrt olajjal átitatott fabetétek töltik ki. Ezek a hüvely alsó végétől a hüvelyszájkarikáig terjednek, és a száj karikabetét toldata alá nyúlnak. A kardot a felső és az alsó tartópánttal erősítették a kardkötőre. 41. 1904 M. lovassági szablya A felső tartópántnak a test felé fordított oldalán hosszúkás, kissé ferdén álló, az alsó tartópánton pedig hátrafelé irányuló fület találunk. A hüvely alsó végére koptató vasat szereltek. A penge, a markolat részei — a markolat kivételével — a hüvelyre szerelt tartópántok és a csúsztatóvas fényesre, maga a hüvely pedig „homályosra" csiszolt. Az 1904 M. lovastiszti szablya

129 a legénységiéhez hasonló, de a kosár áttöretekkel gazdagon díszített és a fegyver krómozott. A penge hossza 804 mm, szélessége 25 mm. Oldalán: „ZELINKA BUDAPEST", és „KOZÁK ANTAL BUDAPEST" felirat olvasható. A hüvely hossza 850 mm, a szablya teljes mérete 960 ram! 42. 1904 M. lovastiszti szablya 120 HM. KGY. Ltsz. 82.463.1.1—2.