Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig

33. 1861 M. nehézlovassági szablya szélesedik, félkörívben hajlik a pengéhez. A penge körül erősen s ívelten szélesedik ki, a két oldalán szimmetrikusan hajlik fel: a nyitott végén kerekített, ennek közepén lefelé hajló, 18 mm széles hengerben végződik. A henger előtt két hosszúkás, téglalap alakú áttöretet szereltek a kardbojt befűzésére. A kiszélesedő kosár egész felületén szimmetrikusan geometrikai ábrák láthatók (háromszög, kör, parabola). A kosár két oldalán vastagított perem fut végig. A markolatkupakon a markolat rögzítésére két markolatlapkát erősítettek fel. A hüvely felső végére 80 mm széles, ovális alakú, felső vége felé tölcséresedő, sima felületű szájkarikát szereltek. A hüvelyt két hordpánttal, s taréj alakú koptatóval is ellátták. Az 1861 M. könnyűlovassági szablya

94 pengéje ívelt, egyélű, a pengetőtől 600 mm hosszú, 18 mm széles homorulat húzódik. A penge tövének bal oldalán: „JUNG", fokánál „WIEN" felirat. A penge hossza 835 mm, szélessége 28 mm, a szablya teljes mérete 980 mm. A markolatkupak a gerinclemezzel egybeépített, ovális alakú, tetején kerek, domború gyűszűszerű zárógombbal. A markolat kupakból keskeny kengyel indul ki, amely széles kosárba megy át, mint a nehézlovassági szablyánál. A hüvely hossza 910 mm, szájnyílásánál ovális alakú, domború oldalú, 5 mm széles perem van, amelyen 1871-es évszám és 28-as szám olvasható. Alsó végét koptatóval látták el. Az osztrák gyalogság utolsó szablyatípusát 1862-ben rendszeresítették, s ezt is csak néhány évig használták, mert a bevezetett 1867 M. 11 mm-es Werndl — egylövetű, hátultöltő — puskához olyan szuronyt alkalmaztak, amely kardként is használható. Ettől kezdve az oldalfegyvernek nevezett kardszurony lett a gyalogos katona közelharcfegyvere.

95 A kard csak az elöltöltő puskákból átalakított Wánzl-fegyverekkel felszerelt altisztek, a zenészlegénység, a gyalogság puskaművesei és általában a mesteremberek felszerelésében maradt meg.

96 Az 1862 M. gyalogsági szablya

91 pengéjének alakja megegyezik a korábbiéval, hossza 652 mm, szélessége 33 mm. A pengén olvasható a készítő neve: „PEPERT". A szablya teljes mérete 790 mm. A markolata csak formában változott az előbbiekéhez képest: a felső felén S alakban előreugró markolatkengyel helyett a 94 HM. KGY. Ltsz. 1213/Fe. 95 Lugosi József: Szuronyok Magyarországon a 18. századtól napjainkig. Budapest, 1981. 15. o. 96 Kóehert, ... i. m. 21. o. 97 HM. KGY. Ltsz. 2193/Fe