Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig
lyája. 20 Markolata fringia formájú, a kengyele és a markolat kupak ja virágmintákkal cifrázott és aranyozott. A pengéjének bal és jobb oldalát felhőkből kinyúló kardot tartó kar, a Nap, a Hold és a csillagok rajza ékesíti. Bal oldalán vésett felirat olvasható: ,, ANDREAS COMES HADIK GENERÁLIS CAMPI MARSCHALLUS EXCELSI CONSILY AULAE BELLICI SUPREMUS PRAESES" (Gróf Hadik András tábornagy, az udvari főhaditanács elnöke). A szablya pengéjének hossza 835 mm, szélessége 83 mm; teljes hossza 970 mm. A bőrhüvely szerelékei a markolathoz hasonló díszítésűek és aranyozásúak. Az osztrák hadseregben a magyar gyalogos-, valamint a gránátos-, határőr- és vadászalakulatok tisztjei szablyát viseltek. Ennek a markolata hasonlított a ,, Prima-plana" szablyához, azaz oroszlánfejben végződött. Gránátostiszti szablya (XVIII. század második fele) 21 Pengéje enyhén ívelt, felső harmadában a fokéi alatt mindkét oldalán vékony homorulat húzódik. A penge hossza: 732 mm, szélessége 30 mm; mindkét oldalán az osztrák császári korona alatt, MT (Mária Terézia) véset látható. A markolat szerelékei sárgarézből készültek. A szablya teljes hossza: 870 mm. 1798-ban az osztrák vértesek és dragonyosok újabb pallost kaptak. Az 1798 M. vértesaltiszti pallos 22 markolata hasonló az 1769/75 M. palloséhoz, azonban a kosár és a kengyel vékonyabb lemezből készült. A kosár két oldalán 3-3 kör alakú áttöret látható; nyitott, lehajló végén a két hosszúkás, egyforma áttöret a kardbojt befűzésére szolgál. A penge hossza: 860 mm; szélessége: 33 mm. Mindkét oldalán a homorulat majdnem a penge csúcsáig ér; jobb oldalán, a korona alatt, F II. felirat (II. Ferenc 1792—1806 között német császár, majd 1806-tól osztrák császár I. Ferencként). A csatlék felerősítésére szolgáló karikákat nem pántokra szerelték, hanem a hüvely oldalába csavarták. Az 1798 M. könnyű dragonyospallos 2A Markolata újszerű, két kengyellel szerelték fel. Ha a pallost nem használták, a két kengyel takarta egymást, és így a markolat lapos maradt. A harchoz a külső kengyelt derékszögben kifordították, és ebben a helyzetben egy rugós szerkezet rögzítette. A kifordított kengyellel a markolat kosarat alkotott, ily módon a kézfejet jobban védte. A pengén a homorulat a fokéi kezdetéig fut. A penge hossza: 830 mm, szélessége 32 mm. A hüvely fabetétes, bőrrel borított, szerelékei vasból készültek. Hasonlóan az 1798 M. vértesaltiszti palloshoz, a csat lékkarikákat (hüvelykarikákat) nem pántokkal erősítették a hüvelyhez, hanem oldalába csavarták. A hüvelyt taréj alakú koptatóval látták el. A dragonyos legénységi palloshoz hasonló az 1798 M. dragonyostiszti pallos 2i , amelynek markolata és hüvelyszerelékei sárgarézből készültek. A penge hossza: 20 HM. KGY. Ltsz. 73. 19. 1.1.—2. 21 Wagner, Eduárd ... i. m. 376. o.; Teuber, Oscar—Dolleczek ... i. m. 819. o. 22 HM. KGY. Ltsz. 0793/Fe. 23 Wagner, Eduárd ... i. m. 377. o.; Teuber, Osear—Dolleczek ... i. m. 819. o. 24 Teuber, Oscar—Dolleczek ... i. m. 819. o.
