Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig
A nehézlovasság fegyvere egy viszonylag súlyos, széles pengéjű, szablyaelemeket is tartalmazó kardfajta, a pallos. Pengéje egyenes és egyélű, ritkán kétélű. Markolata kosaras vagy kengyeles, egyoldalas, vagyis szablyamarkolat. Sújtó vágásra és szúrásra egyaránt alkalmas; nehézkes, ,,lassú mozgású" kardfajta. Az osztrák hadseregben az első, szabványosított lovassági pallost 11 1769-ben rendszeresítették. Gyakorlati hasznosságát bizonyítja az a tény, hogy 1807-ben az angol lovasság is — apróbb módosításokkal — rendszeresítette. Az 1769 M. nehézlovassági altiszti pallos 12 Pengéje 830 mm hosszú, 35 mm széles, egyélű, széles homorulatú, „Eisenhauer" minőségű. A főleg vágásra szolgáló penge hegye a fok meghosszabbított vonalába esik. A penge mindkét oldalán az osztrák kétfejű sas bevésett, nagyméretű alakja látható. A markolat kengyele sárgaréz, lapos hárítólapján 4-4 furattal. A hárítólap derékszögű töréssel megy át a keskeny markolat kengyelbe. A markolatkupak teteje oroszlánfej alakú, hárítólapig leérő nyúlványát csavar, illetve 1773 után a markolatkupak lapjain áthaladó szegecs erősíti a fogantyú fájához. A hárítólap tövéhez nagy méretű tüskék csatlakoznak. A pallos teljes hossza: 975 mm. 2. 1769/75 M. nehézlovassági pallos markolata A pallos hüvelye 1775-ig bőrrel bevont fából készült, a széles hüvelynyílású pánt, a középső pánt és a csúsztató pánt csaknem az egész felületét betakarta. A kardot a derékövön nem csatiékok tartották, hanem kardtáskában viselték. 1775-től a fahüvelyt — bőr helyett — vékony vaslemez borította, külön szájkarikával. 1775-ben a legénységnél is rendszeresítik a pallost. 11 A pallos elnevezés Schuchardt szerint magyar eredetű, s vagy a magyar pallani= ütni, vagy a török pala= pallosból származik. (Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története. Budapest, 1895. II. köt. 604. o.) 12 Dolleczek, Anton ... i. m. 6. o.; Teuber, Oscar—Dolleczek ... i. m. 818. o.
