Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

TAKÁCSNÉ HAJDÚ MÁRIA: A vas-soproni 75. honvédzászlóalj zászlójának restaurálása

acetát—hangyasav = 15:3:5:1 arányban; belehelyezzük a lemezt és 8 cm magasságig futtatjuk; az oldószerelegy lassan felszívódik, viszi magával az ismert és ismeretlen színezéket. Egy bizonyos idő elteltével eléri a „frontvonalat". Kivétel után előhívás következik: a megszárított lemezt piros színezék esetén 0,5 normálalkoholos KOH-nal; sárga színezék esetén 10% alkoholos natúrstoffal permeteztük be és UV-fény alatt néztük. A ismert referencia- és az ismeretlen referenciaanyag megegyezett: mályvaszín — brazilfa sárga — festőrezeda A brazilfa (Caesalpinia sappan) volt az első festőfa, amelyet már 1321-ben említenek. A színezék a fa kérgében található braziléin. Színeffektusai: timsó pácon kékespiros, borkő és timsó pácon barnáspiros, réz pácon mályvaárnyalatot ad. Ceylonból, Szumatrából és Indiából Velencén keresztül jutott kontinensünkre. Amerikában azután olyan nagy mennyiségben találtak, hogy egy egész országot a festőfáiról neveztek el Brazíliának. A festőrezeda (Reseda luteola), az Afrikában és Kelet-Európában termett növény, főleg a felső leveleiben tartalmazza a sárga luteolint. Kinyerésére az egész megszárított növényt híg savban főzték. Pamutot, gyapjút, selymet timsó pácon sárgára, vas pácon barnássárgára festett. Fémvizsgálat:

6 Az egyik szálnál ezüstre gyanakodtunk: kimutatására salétromsavat használtunk. Az ezüst oldódott (ezüstnitrát), s sósav cseppentésére csapadék (ezüstklorid) keletkezett. Az oldathoz ammóniumhidroxidot Öntve, fehér csapadék képződött, ami komplex formában oldódott. 2Ag + 2HN0

3 = 2AgN0

3 + H

2 AgN0

3 + HC1 = AgCl + HNO3 AgCl + 2NH

4

OH = Ag(NH

3

)

2

Cl + 2H

2

0 Egy másik fémszál (aranyozott ezüst) ugyanolyan eljárással való kimutatása során az arany oldatlan állapotban maradt. Ezüst és réz keverékű fémszál esetében jellegzetes kék szín jött létre, ami a réz jelenlétére utalt. Szövés-, kötéstípusok meghatározása:

1 A zászlólap többszörös szövet. A két vagy több egymás felett fekvő szövet nemcsak a széleken, hanem teljes szélességben is összekapcsolható. A szövetek összekapcsolásával többszörös szövet keletkezik. Azok a helyek, ahol a szövetek összekapcsolódnak, összekötési pontok. Ezek lehetnek alsó vagy felső lánccal összekötött kettős szövetek, vagy kötőlánccal összekötött kettős szövetek. Az általam restaurált zászló alaplapja kötőlánccal összekötött kettős szövet. A két szövet külön láncrendszerrel, ún. kötőlánccal is összekapcsolható. A kötőlánc a két szövet között helyezkedik el, alulról felfelé és felülről lefelé váltakozva köti össze a két szövetet. Kötőláncnak mindig vékonyabb, nagy szakítószilárdságú cérnázott fonalat használnak. 6 A fém vizsgálat c. gyakorlatot Járó Márta vegyész vezette a KMIR műhelyében, 1982-ben. 7 Szövés, kötés típusok meghatározosa. Dr. Hajós István: Textíliák kézikönyve, 504. o.