Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

és 29,58 pontot a felmérés átlagaként.

31 A különbség a kétféle számítás között elenyésző. A Bogdánfy úti általános iskola 8ja kontrollosztálya az előfelméréskor átlagosan 20,27 pontot szerzett, a felméréskor pedig 25,39 pontot. Az eredmények a szakkörösök teljesítménye nélkül: 19,52 és 23,33 pont. Ebben az osztályban öt szakkörös tanuló van (a kísérletiben csak három), teljesítményük 2,06 ponttal növeli az osztály átlagát. A Bogdánfy úti iskola esetében tehát a kísérleti osztály alacsonyabb szintről, 19,04 (19) pontról indult, és jóval magasabb eredményt ért el (30,13; 29,58), mint a konirollosztály: 20,27 (19,52) — 25,39 (23,33). (A második szám mindig a szakkörösök teljesítménye nélküli eredményt jelöli.) A pusztaszabolcsi általános iskola 8/a kísérleti osztálya előfelméréskor 20,70 pontot, felméréskor pedig 20,56 pontot szerzett. A pontszámok a szakkörösök teljesítménye nélkül a következő módon alakulnak. 13,37-ról 15,47-ra emelkedik. Szembeötlő, hogy az egész osztály átlagát nézve, növekedés helyett némi csökkenés következett be. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a felmérő dolgozatot három szakkörös tanuló nem írta meg. Ha az ő teljesítményüket levonjuk az előfelmérő pontszámból (B. Sándor —21 pont, G. Zita — 37 pont, W. Attila — 42 pont /!/), akkor 18,70 pontot kapunk. Ha tehát az előfelmérés átlagának 18,70 pontot veszünk, és összevetjük a felméréskor szerzett 20,50 ponttal, egyértelmű, hogy a pusztaszabolcsi kísérleti osztály esetében is kimutatható a növekedés, nemcsak a szakkörösök teljesítménye nélkül (13,37-ról 15,47-ra), hanem az egész osztály esetében is. A pusztaszabolcsi 8/c konirollosztály eredményei a következőképpen alakultak: előfelméréskor 16,86 pont, felméréskor 15,54 (!) pont. A szakkörösök teljesítménye nélkül: 15,20 és 13,94 pont. A kontrollosztály esetében csökkenést tapasztaltunk, akkor is ha az egész osztály teljesítményét nézzük, és akkor is, ha a szakkörösök teljesítménye nélkül vizsgáljuk a pontszámokat. Mi lehet ennek az oka ? Hiszen a felmérőnek mindenképpen jobban kellett volna sikerülni, mint az előf elmér őnek, a tanulók ugyanis tudták, hogy dolgozatírás lesz, készülhettek rá. A 4. sz. melléklet (4)-ből láthatjuk, hogy egy szakkörös hiányzott a felmérő megírásakor (B. Andrea —- előfelmérő dolgozatának pontszáma 26), ám ott volt D. Tamás, aki szintén 26 pontot szerzett, és előfelmérőt nem írt. Ezeket a tanulókat tehát figyelmen kívül hagyhatjuk. A táblázatból azt is leolvashatjuk, hogy három igen gyenge teljesítmény rontja a felmérő átlagát (K. Éva 6 pont, M. György 9 pont, M. Mihály 2 pont). Ezek a tanulók nem írták meg az előfelmérőt, a felmérő dolgozat írásakor produkált gyenge teljesítményük tehát befolyásolta az osztály átlagát. Ha az ő teljesítményük nélkül számítjuk ki az osztály átlagát, 16,95 pontot kapunk. Tehát 16,86 pontról 16,95 pontra nőtt az osztály teljesítménye. Ez a növekedés minimális. Kevesebb, mint a kísérleti osztálynál. 31 Mint már a dolgozat elején jeleztük, mind a négy osztályban vannak olyan tanulók, akik a tanév folyamán részt vettek a múzeum szakköri sorozatán, ahol az egyik foglalkozás témája a Tanácsköztársaság volt. Ezért az egész elemzés során, mindig megnézzük az osztályok teljesítményét a szakköri tagok teljesítménye nélkül is. (A Bogdánfy úti iskola kísérleti osztályában 3, a kontroliosztályban 5, a pusztaszabolcsi iskola kísérleti osztályában 11, a kontrollosztályban 7 szakkörös volt.)