Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére
Megvizsgáltuk, milyen hibákat követtek el a kísérleti osztályok tanulói a múzeumi munkalapok kitöltésekor. Ezek után levonhatunk bizonyos következtetéseket. Gyakori hiba, hogy a tanulók bár megtalálják a kiállítás megfelelő részletét, ahol dolgozniuk kell, de vagy nem elég figyelmesen olvassák el a feladatot, és nem értik meg, mit is kell tenniük vagy nem eléggé figyelmesen tanulmányozzák a kiállításonszereplő térképet, dokumentumokat. Gyakran előfordult, hogy bár a feladat konkrét dokumentumok, tárgyak megkeresését írta elő, a tanulók egy része általános, mindenhová illő válaszokat adott. Tehát nem mindig sikerült differenciáltan, a megadott szempontok szerint értelmezni a megfelelő kiállítási részletet. Ez a tény mindenképpen felhívja figyelmünket arra, hogy bár tartalmilag ismerős dolgokat kérdezünk, a tartalom megjelenítésének specifikus módja új feladat elé állítja a tanulókat. Ez teljesen érthető is, hiszen a történeti kiállításon a tanuló nagyon sok olyan dologgal találkozik, ami nem megszokott, nem ismerős számára az élet más területeiről. Nem ismerősek a közlési mód alapját képező történelmi források (elsősorban a tárgyi és az írott források). E kiállítások megértéséhez szükséges forráselemző készség jelenleg az iskolában nem alakul ki. Még ha szerepel is a történelemórákon, szakköri foglalkozásokon írott forrás, a legritkább, hogy eredeti formájában. (A kiállításon így találkozunk vele.) A tárgyi forrásoknak iskolai felhasználása igényként már megfogalmazódott a történelemtanárok részéről. Milyen jó volna, ha az iskolák történelemkabinetjeiben ott lennének a történelem tárgyi forrásainak másolatai, diasorozaton az egyes múzeumok gyűjteményi anyagának fontosabb darabjai, s a pedagógus felhasználhatná ezeket az oktató-nevelő munkában. Vagy milyen jó lenne, ha múzeumainkban a jelenleginél nagyobb arányban lenne lehetőség a múzeum — raktárakban levő — gyűjteményi anyagának az oktatásban való felhasználására. Ez mind elősegítené a történeti kiállítás megértését. E kis kitérő után folytatjuk az előkísérletről szóló beszámolót. Mint már említettük, a két kísérleti osztály munkalapjait a múzeumpedagógus javítás után kiküldte az iskolába. A két történelemtanár megmutatta azokat a tanulóknak, hogy győződjenek meg róla, mit írtak jól, miben tévedtek. (A múzeum az első három csoportot múzeumi képeslappal, a tanár ötössel jutalmazta.) Ezek után következett az összefoglaló óra mind a négy osztálynak. Óra végén a tanárok bejelentették, hogy a következő órán dolgozatírás lesz a témából. A dolgozat a múzeum által készített, az előfelméréskor is használt feladatlap volt. (Természetesen a tanulók ezt nem tudták előre.) A felmérő dolgozatot a pusztaszabolcsi általános iskola kísérleti és kontrollosztálya 1980. február 15-én, a Bogdánfy úti általános iskola kísérleti és kontrollosztálya pedig február 20-án írta meg. 28 A továbbiakban részletesen kell szólnunk a feladatlapról. 29 28 A tanárok indigóval íratták meg a dolgozatokat, a náluk maradt példányokat osztályozták, az első példányt javítás nélkül beküldték a múzeumba. 29 A dolgozathoz mellékelünk feladatlapot is (3. sz. melléklet).
