Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai
vallomásaiból: A kiadóhivatal és szerkesztőség részvénytársaság volt, fizetési ügyeit Pallavicini intézte, aki a kommunizálás idején már Bécsben volt. Kerekes Dezső megerősítette Puszta Béla szavait, hozzátéve, hogy az átalakítás kényszerét és fenyegetését nem tudja. A Déli Hírlap készpénze a szocializáláskor mindössze 1000 korona, papírkészlete pedig egyáltalán nem volt, a lap a papírt csak jogosultsága alapján, naponként kapta az Űjságüzem-nyomdától, amit hetenként fizetett. Puszta Béla november 5-én tett vallomását november 20-án levélben kiegészítette azzal, hogy a lap már 1918-ban a csőd szélén állt, tulajdonosai elkönnyelműsködték az ügyeket. A proletárdiktatúra kikiáltása után a Hadügyi Népbiztosság fizette ki a korábbi követeléseket is, mintegy 200 ezer koronát fizetve rá a lapra. A szocializálás következtében a Déli Hírlap Részvénytársaságnak kézzel fogható anyagi kára nem származott, mert nem volt folyószámlája, a bútorokon kívül ingóságai sem voltak. Serényi Gusztáv is hasonlóan nyilatkozott. A lap megszűnésekor a bútorokat és készpénzt bizottság vette át és a Szellemi Termékek Országos Tanácsa Lónyai utcai helyiségébe szállíttatta. 77 Az ugyanekkor kihallgatott Kéri Pál a lap anyagi ügyeiről nem tudott semmit. Mindössze annyit közölt, hogy A Vörös Katonánál 3000 korona volt a havi fizetése, ezt április közepétől, amikor Székesfehérvárra ment a dunántúli lapok tudósításainak ellenőrzésére és irányítására, továbbra is kapta, és hogy A Vörös Katonának, megszűntéig szerkesztője volt. 78 A tanúvallomások egyöntetűen állították, hogy a Hadügyi Népbiztosság kifizette a Déli Hírlaptól örökölt adósságokat. A Hadügyi Népbiztosság iratanyagában ilyen természetű kifizetéseknek azonban nincs nyoma. Nincs nyoma annak sem, hogy szerkesztőket — Kéri Pált, Halmi Józsefet —, esetleg újságírókat vagy másokat fizettek volna. Június 23-án a Magyarországi Hírlapterjesztő Munkások Országos Szövetsége átiratot intézett a Szellemi Termékek Országos Tanácsához, hogy A Vörös Katonánál alkalmazásban volt kihordok egy része nem kapta vissza az óvadékot, az expedíciós személyzet pedig nem kapott fizetést. 79 A Hadügyminisztériumban 1919 augusztusában megindult vizsgálatok a közszolgálati alkalmazottak magatartásán kívül elsősorban az „úgynevezett Tanácsköztársaság alatti illetéktelen kifizetésekre" vonatkoztak. A 14 656/Eln. a. VIII. 17. sz. rendelkezés intézkedett a házipénztárnál márciustól kiutalt, de augusztus 1-től hatályukat vesztett illetékek és egyéb összegek kifizetésének beszüntetéséről. Ennek 4. számú melléklete az a kimutatás, amely a felülvizsgálandó utalványokat sorolja fel, feltüntetve azt, hogy kinek és milyen jogcímen történt eddig a kifizetés. Ennek a jegyzéknek 23-as sorszáma alatt Orlay Antal szerepel, aki a házipénztári napló 141/1-es tételszáma szerint előleges havi részletekben évi 24 ezer korona fizetést kapott a Vörös Hadsereg c. lap szerkesztéséért és ugyancsak előleges részletekben havi 1200 korona főcsoportvezetői pótdíjat vett fel 1919. augusztus 31-ig. Orlay Antal alá tartozott az a csoport is, amely a Hadügyi Népbiztosság ügyköri beosztásában A Vörös Katona hivatalos lap szerkesztése 77 TJo. 78 Uo. és ld. még: A gyilkosság és szökés bűntettével vádolt Hüttner Sándor főhadnagy és társai elleni bűnügy főtárgyalása... — Kéri kihallgatása 1920. augusztus 10-én volt. A Vörös Katonára vonatkozó a 239. o. 79 Pl Arch. Sajtódirektórium jkv.-ei, 601 fond 3/2 A lap anyagi ügyeire lásd még a 63. és 71. jegyzetet.
