Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
SÁGVÁRI GYÖRGY: Az atilla
A rozetta egyetlen helyen — a vállon — tölt be gombolás! funkciót, a huszár, illetve a lovasított tisztek megkülönböztető jelzésére szolgáló vállzsinór rögzítésére. Kiegészítő elemek az atillán A kiegészítő elemeknek funkcionális szerepük van, általában a hadi használhatóság szempontjait figyelembe véve határozzák meg az atillákon való alkalmazását. A kiegészítő elemek a váll környékén helyezkednek el, vállzsinórok, illetve vállperecek formájában. A vállzsinór — színben és anyagban mindig azonos az atilla egyéb helyeken meglevő zsinórzatával — a különböző rendeltetésű szíjazatok vállról való lecsúszásának megakadályozását szolgálja. E célból alkalmazzák például az 1869 M. honvéd gyalogoslegénységi atillákon (a tiszti atillán nincs), a huszártisztek atilláján, valamennyi atillatípusnál. Vállzsinórok a) 1869 M. gyalogos legénységi atilla vállzsinórja 51 —?——>— b) vállzsinór a huszáratillákon 55 A huszártiszti, illetve az egyéb lovasított fegyvernemek és beosztások tiszti atilláin a vállzsinór a szolgálati jelvénynek, a vállszíjas töltény táskának vállon való rögzítését szolgálja. A vállzsinór később — funkciója megszűnésével — konvencionális elemként megmarad a lovasított fegyvernemek atilláin. Praktikus szempontok kívánták meg a vállperec alkalmazását is. A vállperec kifli alakú, meghatározott színű, tömött, textíliával bevont puha test, amely a fegyver- és hátbőrönd-szíjak vállról való lecsúszását akadályozta meg. Feladataik egyben minősítik viselési körét is: a legénységi atillákra jellemző. Vállpereccel készült a 48-as honvédsereg vadászzászlóaljainak atillája, a zsinór színével azonos zöld színben, valamint az 1869 M. legénységi atilla, az atilla szövetszínével egyező sötétkék színben. 54 Szabályzat, 1876., 26. o. 55 Adjustierungsvorschrift. 1855., Tafel X.
