Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
KÖRÖMl JOACHIM: Miről vallanak a tábori levelezőlapok?
posta létrehozására és alkalmazására Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállásakor került sor. 6 Ezt követően békeidőben is fennálló titkos utasítás szabályozta az akkor kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozó posta-, távírda- és vasútigazgatóságok háború esetén azonnal végrehajtandó teendőit. 7 Az első világháború idején az E—47 A cs. és kir. tábori posta c, 1914-ben kiadott szolgálati könyv által szabályozott tábori postára és a katonai felügyelet alatt működő állami postára hárult a minden eddiginél nagyobb méretű levél-, illetve csomagforgalom lebonyolítása, amely a több millió mozgósított katona és az ottmaradt hozzátartozók között kialakult. A tábori postaszolgálatnál megkülönböztettek közigazgatási és kezelési szolgálatot. A közigazgatási szolgálatot ellátó tábori postahatóságok: — a cs. és kir. tábori posta-vezérigazgatóság, mely — a hadtáp-főparancsnoksághoz beosztva — vezette az egész tábori postaszolgálatot; — a cs. és kir. hadsereg-postaigazgatóságok, melyek — minden egyes hadseregnél annak hadtápparancsnokságához beosztva — egy hadsereg keretén belül vezették a tábori postaszolgálatot. A kezelési szolgálatot ellátó tábori postaintézetek: — cs. és kir. tábori főpostahivatalok, melyek hadseregenként, a hadsereg hadtápparancsnokságának alárendeltségében bonyolították le az egész hadsereg postaforgalmát; — a cs. és kir. tábori postahivatalok, melyek általában hadtest vagy hadosztály keretében végezték feladatukat. A tábori postahivatalok személyzetét egyrészt katonák, másrészt mozgósított tényleges postai tisztviselők alkották. A tábori postaszolgálatra beosztott katonák az E—-47-es szolgálati könyv által előírt csukaszürke egyenruhát viseltek. A behívott polgári postások megtarthatták sötétebb színű egyenruhájukat, amit bevonulás után katonai derékszíjjal és szolgálati pisztollyal egészítettek ki. A kétféle egyenruházat jól megfigyelhető a 4. képen. A postaforgalom lebonyolítására a hadsereg a lófogattól a gépkocsiig szinte mindenféle szállítóeszközt igénybe vett. 1915 januárjától megindult az első repülőposta-járat is, amely a körülzárt Przemysl erődítményét két hónapig kötötte össze a hátországgal. 8 Találkozhatunk még léggömbpostával, amely szintén Przemysl várából — kedvező irányú széljárás segítségével — juttatta küldeményét az otthoniakhoz. 9 Az idézett szolgálati könyv pontosan előírta a postahivatalok működéséhez és a szállító járművek biztos üzemeltetéséhez szükséges eszközök és felszerelések Összességét. 6 A XIII. hdt. 6. sz. parancsa: Határozványok a tábori postavonalak szervezetéről. Alte Feldakten, Die Occupation Bosnien und der Hercegovina 1878. XIII. Armee-Corps 7—1081/2. Kriegsarchiv, Wien. 7 16.282/1909. sz. Utasítás a háború okából elrendelt mozgósítás és háború esetére a m. kir. posta, távírda és távbeszélő ügykörébe tartozó rendkívüli intézkedések végrehajtására. M. kir. kereskedelemügyi miniszter, Bp., 1909. 8 Czernin-Chudenitz, Franz: Die k.u.k. flieger Kurirlinie Wien—Krakau —Lemberg —Kiew. österreichische militärische Zeitschrift, 1968. 2. sz. 113. o. 9 A przemyáli léggömbpostáról a Külügy—Hadügy II. évf.-ának 1915. évi 8. sz.-ából értesülhetünk.
