Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
MAKAI ÁGNES: A Katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban
jeként a Heeresmuseumban őrzött rendjelek közül azokat, amelyeknek utolsó tulajdonosa magyar állampolgár volt, a magyar Hadimúzeum megkaphassa. 27 Az első, még 1927-ben összeállított magyar jegyzék 38 lovag 39 rendjelét kérte, majd két év múlva, újabb kutatásokra hivatkozó másik jegyzéken további 37 rendjellel és 1 csillaggal bővült a magyar igény. 28 E későbbi lista első helyén Bolza nevét olvashatjuk, ami meglepő, hiszen egy rendjele 1927 óta a Hadimúzeumban volt már. A lehetséges magyarázatok közül — például, nem adták vissza Bolza rendjelét az utódok, vagy a jegyzék készítői nem néztek elég alaposan utána a keresztek hollétének — a legvalószínűbb, hogy Bolza eredeti kitüntetése visszakerült a kancelláriára (ezt a keresztet kérték a második jegyzéken), a Hadimúzeumnak ajándékozott rendjel pedig Bolza saját költségén csináltatott, úgynevezett viseleti példánya volt. 29 Ez utóbbi feltételezés valóságáról győződhettem meg Bécsben jártamkor: Bolza Antal kopott, eredeti rendjele ma is a Heeresmuseum raktárában található. 3. Középkereszt. (Leltári száma: 9595/É) 30 Minden oldalán enyhén ívelt, kifelé szélesedő szárú, fehér zománcos aranykereszt. Kör alakú közép meze jenek előlapján FORTITUDINI (Vitézségért) köriratú, fehér zománcgyűrűben külön behelyezett, domború, áttetsző vörös zománcos, fehér pólyás középpajzs. A körirat felülről lefelé halad, első és utolsó betűjét fönt elhelyezett csillag választja el. A közép mező hátoldalán zöld zománcos, kör alakú babérkoszorú veszi körül az alapító Mária Terézia és férje nevének kezdőbetűiből összefonódó, fehér mezőben elhelyezett arany monogramot. A középmező elő- és hátoldalát a keresztszárak között látható 2-2 pici szegeccsel erősítették a kereszthez. A felső keresztszárhoz háromkarélyos, a szélével párhuzamos, bevésett vonallal díszített fül csatlakozik, nyílásában középen mélyen hornyolt, álló ovális alakú szalagtartó füllel. A szalag hiányzik. A kereszt állapota jó, mindössze az alsó keresztszár hátoldalán látható csekély zománcsérülés. (4., 5. kép) A Mária Terézia Rend hosszú fennállása alatti keresztjei többféle műhelyben készültek, ezért nagy formai és kivitelezésben" eltéréseket mutatnak. Az alapvető jellegzetességek változása szerint két nagyobb, időben egymást követő gyártási időszakhoz kapcsolható típuscsoportot különböztethetünk meg. Az első periódus 27 A trianoni békeszerződés értelmében az Ausztria és Magyarország közös kultúrkincsót képező, muzeális és levéltári anyag megosztásáról a Bécs melletti Bádenben hosszas tárgyalások folytak. A magyar küldöttséget br. Szterényi József népszövetségi fődelegátus vezette, az osztrák kormányt dr. Viktor Kienböck ny. miniszter, nemzeti tanácsos képviselte. Az egykori cs. és kir. Hadimúzeum anyagára vonatkozó egyezményt 1926. május 28-án írták alá. Mivel a bécsi Heeresmuseumban a rend tulajdonát képező keresztek csak letétben voltak, a megállapodás azok átadására vonatkozóan további tárgyalásokat írt elő. 28 Az 1. jegyzék HL. Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban HM.). Elnökség iratai, 1927. IV. 14. 14148. sz., (közli Felszeghy i. m. 140.), a 2. sz. jegyzék M. kir. Hadtörténelmi Múzeum irattára, 1931/12. sz. aktacsomó, ad 96/1931. 29 Az avatáskor kapott, s az elhalálozás után visszaadandó, hivatalos rendjelek — legalábbis az I. világháborúig — aranyból készültek. Mivel a rendjeleket tulajdonosaik állandóan viselték, az alapszabály megengedte, hogy a lovagok saját költségükön további, nem arany példányokat csináltathassanak. Ezek az úgynevezett viseleti példányok. 30 Arany, súlya 33,55 g., mérete: füllel 41 X46 mm.
