Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

és, — ha az emléktárgyhoz valamely különleges esemény vagy történet fűződik, megjegyzésként azt is említsük fel."

18 A „Felhívás" idézett részeiből kitűnik, hogy az lényegében már a levéltári és múzeumi funkciókat betöltő szerv anyaggyűjtői ténykedése, amit egy 1919. január 1-i miniszteri rendelet már világosan ki is fejez.

19 Az idézett „Felhívás"nak ugyanis kevés foganatja volt, ezért a nagyobb nyomaték kedvéért miniszteri rendelet formájában is kiadják. Aláírója Stromfeld Aurél. Hogy az akcióról a nagyobb nyilvánosság is tudomást szerezzen, a rendeletet közlés végett megküldik a Hadsereg, az Őrszem, az Ifjú Magyarország, a Külügy-Hadügy és a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőségének. Az új szerv a Honvédelmi Minisztérium 10. osztályához tartozott, s az Országos Levéltár új — még be sem fejezett épületében kapott hajlékot. Az alosztály állománya 1918 október havában (tehát a megalakulás előtt) 14 tiszt, 100 írnok, rajzoló és gépíró, valamint 11 küldönc volt. Ezt a létszámot 1918 decemberében 13 tisztre, 63 írnokra, rajzolóra és gépíróra, valamint 9 küldöncre szállították le. Ez természetesen a kettős szerv létszáma, amelyből a múzeumi csoporthoz 18 fő tartozott.

20 Noha a gazdasági nehézségek fennálltak, vagy súlyosbodtak a Tanácsköztársaság idején is, a Hadügyi Népbiztosság a kialakult keretek között biztosította a szerv működésének feltételeit. A Hadügyi Népbiztosság az intézményt a 7. osztályhoz osztotta be. Egy 1919. április 8-án kelt jelentésből, amelyet a Hadügyi Népbiztosság 1. Szervező csoportja kért be, pontosan ismerjük tagozódását, létszámviszonyait és munkakörét. Állománya 86 fő, ebből 12 tiszt, 17 írnok és rajzoló, 43 gépírónő, 2 takarítónő és 12 küldönc. A múzeum létszáma 19 főre emelkedett. Munkaköre továbbra is a háborús iratok, fényképek és egyéb muzeális tárgyak gyűjtése, nyilvántartása és rendezése. A múzeum anyaga ebben az időben 1200 nagyobb tárgy, 24 000 fénykép, valamint nagyszámú plakett és érem. A könyvtár kereken 1000 kötetből áll. Az Országos Levéltárban való elhelyezés már ekkor szűkösnek bizonyult, pedig az új épület második emeletén 10, a harmadik emeletén 45, a negyedik emeletén pedig 3 helyiség állt rendelkezésükre. A Levéltár és Múzeum vezetője az említett jelentésben ismételten javaslatot tesz az elhelyezésre vonatkozólag. Javasolja vagy az akkori körlet kibővítését, vagy a Ferdinánd- (Nándor-) laktanya átengedését.

21 18. MAt. Mt.-1918. 19. MAt. Mt.-1918. 20. MAt. Mt. —1918. 21. HL. MTK. Katonai iratai. Hünb. 10. oszt. 038/1919. lt. sz. [1919. ápr. 8.] 13/61. lt-i j.