Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

A hadügyminiszter szépen csomagolt terve azonban nem sikerült, Túlságosan átlátszó volt ahhoz, hogy a szakértők — de még a laikusok is — bedőljenek neki. Még a Habsburg-elleneseknek éppen nem mondható tisztekből is felháborodást váltott ki. Erről az előadóíven található megjegyzések tanúskodnak. A véleményezők egy része legfeljebb általános — tehát kitérő — választ javasol, mások egyáltalán mellőzendőnek tartják a választ, noha csupán azzal az indokkal, hogy abban expressis verbis vissza kellene utasítani a tervet. Ezt azonban már nem merték megtenni. Ez utóbbira is találunk egy ,,házon belüli" megjegyzést: „Miért nem tették meg ? Vitézek! ?" A felháborodás azonban nem párosult elegendő bátorsággal, s végül is válasz nélkül hagyták, s irattárba helyezték. Még egy szempontból kívánunk foglalkozni a javaslattal, helyesebben a javaslatnak bizonyos téves értelmezésével. Az egyik véleményező ugyanis a javaslatban előforduló „Zentralmuseum" alatt egy Bécsben felállítandó központi múzeumot, a „Landesmuseen" és „Stadtmuseen" alatt pedig az egyes országokban — mint pl. Magyarországon is — felállítandó „fiókmúzeumokat" ért. Ez fordítási vagy fogalmi félreértés. A javaslat előbbin félreérthetetlenül a Budapesten felállítandó „volkstümliches Museum"-ot, utóbbiakon pedig a Budapesten kívüli múzeumokat érti, mint ahogyan az ismertetésnél is értelmeztük. A helyreigazítást azért tartottuk szükségesnek, mert a feljegyzés keletkezésétől minden hivatalos okmányba, kiadványba vagy cikkbe az említett téves értelmezéssel került, s így maradt fenn a köztudatban is. A hadimúzeum ügyében újabb lépésre 1918 márciusában, a Heeresmuseum újraépítésével kapcsolatos, Bécsben tartott értekezleten került sor, amelyre közös ügyről lévén szó — a magyar honvédelmi miniszter képviselőjét is meghívták. A honvédelmi minisztert Láng Boldizsár vkt. (vezérkari törzskari) alezredes, a Honvédelmi Minisztérium 1 /a. osztályának vezetője képviselte, aki a hadügyminiszter felszólítására — lényegében a „Promemoria" alapján ismertette a magyar álláspontot.

10 Ez volt tudomásunk szerint az első alkalom, amikor a magyar hadimúzeum ügye hivatalos formában is nyilvánosan szóba került. Nyomban a bécsi megbeszélés után magyar részről is összehívtak egy előzetes megbeszélést, ezúttal már nyíltan, az illetékes társminiszterek (képviselők) bevonásával. Az értekezleten Láng alezredes beszámolt a Heeresmuseummal kapcsolatos tárgyalásokról, majd ismertette a magyar hadimúzeum felállításával kapcsolatos elképzeléseit. Az értekezlet a javaslatot megvitatta, majd a vélemények meghallgatása után megbízták az l/a. osztály vezetőjét a honvédelmi miniszteri előterjesztés megszerkesztésével. Az előterjesztés 3 és fél hónap alatt elkészült, s július 18-án, egy újabb megbeszélés keretében átad10. HL. Polg. (lem. forr. katonai iratai. HM. l/a. oszt, 5135'1018. Kin. a.sz. [5135/1918. Elnk. ikt.sz.] 4/5-13. It-i j.